Rákkeltő falak közt élünk? 2014-06-01 Zöld Megosztás: Tweet Magyarországon a tüdőrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés, kialakulásának pontos okai mégsem ismertek. Többnyire a dohányzást és a légszennyezést szokták fokozott rizikófaktorként említeni, de ezek mellett létezik egy hasonlóan súlyos, mégis kevéssé ismert tényező: az azbesztszennyezés. Az Európai Parlament számos civil szervezet kezdeményezését követve, 2013 márciusában határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemre. Az azbesztmentesítés fontosságával és gyakorlati megvalósításával, valamint az uniós stratégia hazai alkalmazásával foglalkozik a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének idei szakmai rendezvénye. Mivel az azbeszt okozta egészségkárosodás nem azonnali (a lappangási idő 10-40 év is lehet), mint más toxikus anyagok esetén, így egészségromboló hatásainak tudományos bizonyításához több évtized kellett. A kutatások arra mutattak rá, hogy az azbeszt belélegzése sok egyéb tényező összhatásából adódóan már kis mennyiségben és rövid kitettség esetén is súlyos, többnyire gyógyíthatatlan betegségek kialakulásához vezet: azbesztózis, tüdőrák, gégerák, mesothelioma. Tekintve, hogy az azbeszt egyébként kiváló tulajdonságai és költséghatékony alkalmazhatósága miatt számos iparágban alapanyagként szerepelt (építőipar, járműgyártás, szigetelő anyagok, fékrendszerek, füstszűrők), a tűzvédelemben pedig előírásszerűen alkalmazták, így ez a veszélyes anyag szinte bárhol fellelhető a környezetünkben. Az iparban és a középületekben főleg a 70’-es évek után terjedt el a szórt azbeszt használata, így gyárépületekben, valamint bezárt és még működő erőművekben napjainkban is jelentős mennyiségben van jelen. Lakossági felhasználását tekintve a panellakások a legveszélyeztetettebbek. Országos szinten a beépített mennyiség, mintegy 400.000 – 450.000 m2-re becsülhető, ebből a lakóépületek mintegy 176.000 m2-t tesznek ki. (forrás: http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/dokumentumok/Azbeszt_2.pdf) 2005. január 1-jével Magyarországon is hatályba lépett a ’98-as rotterdami egyezmény, melynek értelmében az azbeszt mindennemű felhasználását megtiltották, mely kiterjed a feldolgozott állapotú azbesztre illetve az azbeszttartalmú termékekre is. A fejlett országok szakmai szervezetei reagálva a megbetegedések egyre növekvő számára, azt a célt tűzték maguk elé, hogy az Európai Unió tekintélyének felhasználásával nyomást gyakoroljanak az egyes tagállamok kormányaira, párbeszédet kezdeményezzenek szakmai szervezetekkel, munkáltatókkal, egészségügyi és megelőzésben szerepet játszó intézményekkel, és 2023-ig azbesztmentessé tegyék Európát. Forrás:
