Így viseld ha túrázol! – túrahátizsák kisokos

A vállpántok szélessége, párnázása, alakja és szellőzése egyaránt kulcsfontosságú. Tervezésükkor – és természetesen a vásárlás alkalmával is – nagy figyelmet kell fordítani ezek megfelelő összhangjára. A nagyobb méretű táskák vastagabban párnázott, szélesebb vállpántokat kapnak a terhelés optimális elosztásához, emiatt azonban nehezebben is szellőzik alattuk a vállunk. A gyártók különféle anyagok felhasználásával próbálják a terhelhetőséget maximalizálni a hatékony szellőzés megtartása mellett. Az alakjukat illetően törekednek a lehető legergonomikusabb formát megtalálni, ráadásul az sem mindegy, hogy hölgyeknek vagy uraknak készül-e a táska.

Igen kényes pont zsákunk hátrész-kialakítása. Ez a rész érintkezik a legnagyobb felületen a testünkkel, a komfortzónák körültekintő megtervezése ezért rendkívüli jelentőséggel bír. A szellőzés, a kényelem és a stabilitás szintén fontos kritérium. Alapvetően két megoldás terjedt el: a párnázott és az ún. feszített hát, melyek közül az elsőnél különböző formájú, eltérő sűrűségű párnázással, míg a második esetében huzalokkal vagy lemezekkel ívesre feszített hálós hátrésszel fekszik fel hátunkra a zsák.

Előbbi előnye, hogy könnyebben pakolhatunk a táskába, valamivel stabilabban fekszik fel hátunkra, hátránya viszont, hogy kevésbé szellőzik. A feszített hát legfőbb „büszkesége” természetesen maga a szellőzés. A hátrész tervezésekor szintén fontos tényező, hogy nőknek vagy férfiaknak készül-e a termék, hisz a gyengébbik nem képviselőinek rendszerint rövidebb és keskenyebb háta van.

Az sem elhanyagolandó, hogy táskánk milyen anyagokból készült, és azok miként kerültek összevarrásra. A nagyobb gyártók szakadásmentes, strapabíró, esetenként vízlepergető tulajdonságú textíliákat használnak, amelyeket – a praktikusságot szem előtt tartva – más tulajdonságú anyagokkal is kombinálnak. Ezen felül rendkívül fontos, hogy az adott zsák, rendeltetési területének megfelelően, kellő számú és méretű zsebbel, füllel és akasztókkal legyen felszerelve. A legtöbb modell víztartó rendszer (ivótáska) „befogadására” is alkalmas.

Végül egy pár gondolat a méretre igazíthatóságról. Mivel nem vagyunk egyformák, elengedhetetlen, hogy a megpakolt táskánk a megfelelő helyre kerüljön hátunkon, vállunkon és derekunkon. Mindezt úgy, hogy viselése komfortos legyen. Ehhez a vállpántok, a derék- és a mellkaspánt, illetve a hátrész kellően széles tartományban történő állíthatóságára van szükség. Ha éppen táskanéző körútra indulnánk, idézzük fel magunkban az itt olvasott tippeket, hogy a legalkalmasabb darabot választhassuk ki a szűkösnek korántsem nevezhető hazai kínálatból.

Tippek, trükkök, avagy a hátizsák beállítása

A korszerű túrazsákok rengeteg szolgáltatást kínálnak, és sokkal többféle módon állíthatóak, mint a „fapados” modellek. Érdemes is kihasználni ezeket az állítási lehetőségeket, mivel jelentősen megnövelhetik a zsák viselési komfortját. Megfelelő finomhangolás nélkül a legjobb zsák sem lesz kényelmesebb, mint egy olcsó divathátizsák.

Kezdjük az alapoktól. Van egy szabály, amely 200 éve is ugyanúgy igaz volt, mint ma: a megfelelő beállítás egyik kulcseleme az optimális súlyelosztás. A nehéz tárgyakat ennek megfelelően pakoljuk alulra, a könnyebbeket felülre. Amennyiben folyadékot tartalmazó pillepalackot, kulacsot vagy ivószatyrot akarunk könnyen elérhető helyre tenni, érdemes a zsák hátunkkal érintkező falához rakni azt, hogy a súlypont minél közelebb maradjon a testünkhöz. Nem véletlen, hogy az ivószatyrok rekeszét minden zsákon a hátpanelen alakítják ki.

Az első felvétel előtt érdemes az összes állítható pántot kilazítani, majd a zsákot felvéve magunkra igazítani. Ez alól azok a modellek képeznek kivételt, amelyek hátrészét a felsőtestünk hosszához állíthatjuk. Ilyen megoldással nagyobb űrméretű, merevített zsákoknál találkozhatunk. Alapvetően ez befolyásolja a csípőpánt és a vállpántok távolságát, amely felhasználótól függően elég nagy szórást mutat, hiszen egy 150 centis, illetve egy közel 2 méteres ember háthossza is jelentősen eltér.