Feromoncsapdákkal a rovarok ellen

 Miért hatásosak a rovarok esetében a feromoncsapdák?

Tóth Miklós Széchenyi-díjas kutató otthonosan mozog a budai erdőkben. Nem céltalan túrázásra indult, hanem dolgozni: munkája jelentős részét a természetben végzett kísérletek teszik ki.

Az M1 – Minden tudás című műsorában éppen a néhány hete kihelyezett lepke-feromoncsapdákat ellenőrzi. A keresett és megtalált kártevők a csapda alján található molylepkék. Szavai szerint az úgynevezett indikátorcsapdának csak az a feladata, hogy jelezze, mikor rajzik ez a bizonyos állat.

A hím példányokat a nőstény által kibocsátott szexuális csalogatóanyag, a feromon csalta a dobozba. Papírzacskóba kerülnek, hogy a laborban további vizsgálatokat végezzenek rajtuk.

Tóth Miklós professzor 1974-ben tette be először a lábát a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetébe, ma is itt dolgozik. Kifejtette, a legelső feromon-azonosítást a selyemlepkénél végezték el 1959-ben, ahhoz másfél millió nőstény lepkéből kellett kivonni az anyagot. Ma már, hogyha szerencsés a kutató, egy-két állatból el lehet ezt végezni.

A biológus eddigi pályafutása során csaknem 100 kártevő rovarfaj feromonjának kémiai szerkezetét azonosította. Volt olyan, amelyet három hónap alatt sikerült elkapnia, de olyan is, mint például a káposzta-bagolylepke, amelyre 20 évet várt.

Kifejtette, ha tudják, mikor rajzik az állat és mennyi példánya van, akkor eldönthetik, mikorra tehető a megfelelő védekezés legjobb időpontja, illetőleg, kell-e egyáltalán abban az évben, azon a helyen az érintett kártevővel foglalkozni.

Munkatársaival maguk is kikísérleteztek csapdákat, mert az sem mindegy, hogy a csalétket miben helyezik el. A hatóanyag mindegyiknél feromon, csak eltérő kialakítású a csapdatest, mert a különböző rovaroknak más és más viselkedési sajátosságaik vannak, és ami az egyiknek jó, az a másiknak kevésbé előnyös – magyarázta.

A kukoricabogárnak például a fordított varsás szerkezetű csapda a legalkalmasabb. Ennek az Amerikából származó kártevőnek jelenlétét elsőnek Tóth Miklós mutatta ki hazánkban. A korai felismerésnek hála összefogottan lehetett felkészülni a védekezésre.

A korábbi, menetrendszerű ölőszeres permetezések helyett célzott, okszerű védekezésekre kell átállni. Ma már az EU-ban csak olyan, úgynevezett integrált védekezést lehet alkalmazni, ami valamilyen előrejelzésre épül.

A feromoncsapdák azért használhatóak egyszerűen, mert más előrejelzési módszerekhez képest csak azt a bizonyos kártevőt jelzik – magyarázta a műsorban.

Ahhoz azonban, hogy egy feromoncsapda hatásos legyen, és valós képet mutasson egy terület fertőzöttségéről, sok apró, de fontos részfeladatot kell elvégeznie a kutatónak. A nőstény egyedeknél el kell érni, hogy feromont bocsássanak ki, majd ezt ki kellett szűrni a levegőből, és analizálni kell.

Ha sikerül megszerezni a nőstény vonzerejét, a kutatónak nyert ügye van. A rovaroknál a feromon olyan kulcsinger, amely minden esetben kiváltja a megfelelő viselkedést.

Forrás: Hirado