Segítség, üldöz a lisztérzékenység! – 2.rész

Már a lisztből készült termékek közelébe menni is félünk? Rossz rájuk nézni, mert nem ehetünk belőlük? Sajnos, a lisztérzékeny emberek nap mint nap küzdenek ezzel a problémával. Mit kell tudni róla?

Nem egyszerűek a mindennapok akkor, ha az ember úton-útfélen lisztes finomságokkal találkozik, de tisztában van azzal, hogy a lisztérzékenysége miatt azonnal problémái adódnának, ha megenne belőlük valamit. A lisztérzékenység egy emésztési rendellenesség, mely a gluténre adott reakció – ez a protein a rozsban, árpában, búzában és ételek százaiban található meg, melyeket vele készítenek. A szervezet immunrendszere reagál a gluténre és kárt okoz a belekben.

A lisztérzékenység, coeliakia vagy glutén-szenzitív enteropathia meglehetősen gyakori. Aki szenved tőle, annak gluténmentes étrendet kell tartania.

Cikkünk előző részében a lisztérzékenység jelentésével, tüneteivel és a hajlamosító tényezőkkel foglalkoztunk (LINK), most lássuk a többi tudnivalót!

Mely ételek okoznak érzékenységet?

Nos, sajnos elég sok. A nyugati kultúrában főleg számos olyan étel van, amely tartalmaz glutént – így a kenyér, keksz, muffin, tészta, pizza, kalács, sütemény, pite. A csirkét vagy egyéb rántott húsokat is rá kell tenni a tiltólistára, ha a „bunda” kenyérmorzsa. A kínai és japán tészták ugyancsak gluténnal készülnek, a rozs és árpa is tartalmaz glutént, tehát az árpa leves és a sör is problémát jelenthet.

Mi történik, ha lisztérzékenyek vagyunk?

A lisztérzékeny embereknél a szervezet immunrendszerét támadja az élelmiszerekben levő glutén. Az antitestek nekimennek a bélfalnak, rongálják azt és tönkreteszik az apró, hajszálszerű nyúlványokat (bolyhokat) a vékonybélben. Ennek eredményeképpen a zsírok, fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok a széklettel távoznak. Ez pedig alultápláltságot okoz.

Bármely korban előfordulhat a lisztérzékenység kialakulása. Még az időseknél is. Miközben az embereknek lehet rá genetikai hajlamuk, a kutatók nem tudják, mi miatt alakul ki ilyen immunreakció hosszú évekkel azután, hogy az illető tolerálta a glutént. Átlagosan 4 esztendő, mire a korai tünetektől valaki eljut odáig, hogy valóban diagnosztizálják nála a betegséget.

Diagnózis

Mivel a lisztérzékenység tünetei változóak lehetnek, sokszor diagnosztizálják félre a problémát. Egy vérteszt meg tudja határozni bizonyos antitestek magas létszámát, mely a betegségre utal. Ha az eredmények negatívak, orvosunk más tesztelési formát is javasolhat, például DNS-elemzést, hogy valóban megfelelő diagnózist kapjunk.

Információt kaphatunk a genetikai vizsgálatokból is – csak Amerikában az emberek egyharmada hordoz ún. DQ2 vagy DQ8 gént, amelyekről kiderült, hogy szükségesek a betegség kifejlődéséhez. Ha nincsenek ilyen génjeink, az orvos még ki is zárhatja a lisztérzékenység meglétét. Ám sok embernek van ilyen génje, s a betegség mégsem alakul ki.

Vékonybél-biopsziával szintén megerősíthető a vérteszt eredménye. A szájon át egy endoszkópot vezetnek a gyomorból a vékonybélbe, s egy kis mennyiségű szövetet vesznek mintának. A coeliakia károsítja a kis, hajszálszerű bolyhokat a bélben és ez így felfedezhető. Aki például glutén érzékeny, hasonló tünetekkel küzd, mint a lisztérzékeny páciens, ám a glutén intoleránsaknál nem történik meg a bélrendszer károsodása.

Mi történik, ha nem kezelik?

A lisztérzékeny gyermekek 60 százalékának, míg a felnőttek 41 százalékának nincsenek tünetei – ami azért veszélyes, mert közben a bélnyálkahártya sérül, nem szívódnak fel megfelelően a tápanyagok és fennáll a lehetősége az alultápláltság kialakulásának. Nagyobb esélyük van arra, hogy csontritkulás, meddőség vagy valamilyen neurológiai probléma alakuljon ki náluk.

Hogyan kezeljük saját kezűleg?

A lisztérzékenységre nincs gyógymód – csak a glutén kerülése hoz enyhülést a tünetekre és teszi lehetővé, hogy a bél meggyógyítsa magát. Napokon belül jobban érezheti magát, aki áttér a gluténmentes táplálkozásra. El kell hagyni a tésztát, a süteményeket és a gabonát, valamint azokat az ételeket, amelyek akár kis mennyiségben is glutént tartalmaznak.

Óvatosnak kell lenni, ugyanis az élelmiszerek jó részében találhatunk glutént, attól függetlenül, hogy első látásra nem gondolnánk róluk. Ilyen a chips, a feldolgozott hús, a rántott ételek (a kenyérmorzsa miatt), a szószok, levesek. Még akár a rúzs is tartalmazhat glutént! Szerencsére ma már számos alternatíva van ezekre az ételekre, így a lisztérzékenyeknek sem kell mellőzniük a finomságokat. Sör helyett pedig bort ihatnak.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php