Hogyan hat a zaj a magzat fejlődésére?

A hangoknak való kitettség már az élet kezdetén is nagyon fontos, hiszen elősegíti a magzati érzékelés fejlődését. Ám nem mindegy, milyen hanghatások érik az apróságot. Az intenzív és tartós zaj komoly következményekkel járhat, hatással lehet a magzat fejlődő ideg- és érrendszerére.

A kismama hasfala és az anyaméh természetesen jelentenek némi védelmet, ugyanis kiszűrik a legmagasabb frekvenciájú hangokat és a decibelértékeket is csökkentik 20-35 dB-lel. De még így is szükséges, hogy a kismama, amennyire csak teheti, gondoskodjon a magzat védelméről.

Mire ügyeljünk?

• terhesség idején kerülni kell a 65 dB-nél hangosabb zajoknak való hosszas kitettséget
• a hangkibocsátó eszközöket – rádiót, CD és MP3 lejátszót, de még a fejhallgatót sem szabad a hashoz közvetlenül odatenni. A kismama hasánál 100 dB-es hanghatás a magzat szívverését percenként akár 10-15 ütemmel is felgyorsíthatja. Ez már a terhesség 27-28. hetétől megfigyelhető.

Egy kutatásban kimutatták, hogy ha egy kismama tartósan, napi 8 órában 80 dB zajhatásnak van kitéve, akkor megnő az alacsony születési súly kockázata. De ahol a környezeti zajok hosszú távon meghaladják a 65 dB-t, a születési súly már ott is kisebb lehet az alacsony, illetve mérsékelt zajterhelésű környezethez képest.

A hangos zajok nem csupán a magzat szívritmusát és az alacsony születési súly kockázatát fokozhatják, hanem kiválthatják a magzat élénkebb mozgását, halláscsökkenését, kromoszóma-rendellenességet, emelkedett kortizol szintet és csökkent laktogén szintet. A magzatot érő zajok a születés után is kifejthetik hatásukat: megnövelhetik a rendellenes szociális viselkedés, továbbá a nagyfrekvenciás hallásvesztés rizikóját is. Utóbbit olyan 4-10 éves gyerekeknél mutatták ki, akiknek az édesanyja a terhesség idején tartósan 85-95 dB foglalkozási zajnak volt kitéve. A magzatkori zajszennyezés tehát nem csupán a méhen belül, de még a születés után is éreztetheti a hatását.

Forrás: Minden, ami hallás