A génjeink felelnek a boldogságunkért

A legújabb kutatások szerint a gének is felelősek azért, hogy egyik nemzet boldogabb a másiknál. Genetikai és egyéb körülményeket vizsgálva arra jutottak, hogy a DNS tartalmaz egy specifikus allélt, vagyis olyan gént, amely azonos tulajdonság különféle változatait örökíti át. Az örömérzékelésben és a fájdalom csökkentésében játszik szerepet.

“Megvizsgálták, hogy különböző országokban ennek a nagyon specifikus allélnek, génváltozatnak az előfordulása mutat-e eltérést” – fejtette ki Vellai Tibor, az ELTE TTK genetikai tanszékének vezetője az M1 – Minden tudás című műsorában. Kiderült, hogy azokban az országokban, ahol különféle tesztekkel mérve a boldogságérzetet általában magas szintűnek találták, ott ezen allélnek előfordulása szignifikánsan magasabb, mint ott, ahol a boldogságérzet viszonylag alacsony értékét határozták meg – tette hozzá.

A gének különféle variánsai különféle boldogságérzetet eredményezhetnek, vagyis, ha egy ilyen gént mesterséges módon támadunk, blokkolunk vagy éppen aktiválunk, akkor a működéséhez kapcsolható boldogságérzetet is befolyásolni tudjuk. Valójában ez történik a drogok használata során is, álboldogságérzet jön létre.

A szakember szavai szerint olyan mesterségesen előállított, kémiai anyagokat hoznak létre, amelyek ehhez a bizonyos enzimhez (FAAH-hoz) képesek kapcsolódni, ezt blokkolják, és ha az enzim nem tud működni, akkor ez a bizonyos endokannabinoid megmarad, és ezáltal a boldogságérzet, a fájdalom alacsonyabb küszöbszintje fent tud maradni – fejtette ki.

A vizsgálatok során azok a nemzetek tartották magukat a legboldogabbnak, amelyeknél túlsúlyban volt az A-allél. Közéjük tartozik a nyugat-afrikai Ghána és Nigéria, a latin-amerikai Mexikó és Kolumbia. Az európaiak közül a svédek a legboldogabbak. A szakember szerint generációról generációra adjuk át azokat a génekben kódolt tulajdonságokat, amelyek esetleg hozzájárulhatnak egy magasabb örömszint eléréséhez.

A boldogságérzet komplex biológiai jelenség, nagyon sokféle tényező határozza meg. Az élőlények belső tényezői, mint a genetika, de számos külső hatás is befolyásolja, mint például egy nemzet gazdasági helyzete. Pete Péter, az ELTE TÁTK Közgazdaságtudományi Tanszékének vezetője kifejtette, az anyagi jólét emelkedése elég magas szintig ténylegesen növeli az emberek jóérzését és boldogságérzését.

A közgazdász szerint, ha minél több anyagi javat termel egy ember, minél több mindent képes elérni, akkor nagy valószínűséggel ez boldogságérzettel tölti el. De egy bizonyos anyagi szint után már nem plusz örömforrás a pénz. Pete Péter szavai szerint az anyagi jólét növekedése nem arányosan növeli a boldogságérzetet, ha valaki nagyon gazdag, a további anyagi gyarapodás nem igazán számít boldogságában.

Az arab országok közül a legkevésbé boldogak az Irakban és Jordániában élők, a kelet-ázsiaiak közül Hongkongban és Kínában, Thaiföldön és Tajvanon élők. A kutatók kimutatták, hogy az A-allél az ott élőkre kevésbé jellemző.