Ma már egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ha jövőt akarunk magunknak, azt a családok megerősítésével érhetjük el, ami pedig a családokat a legjobban egyben tartja, az a szentségi házasság.
A migrációs válság – amikor ilyen hirtelen kerülünk kapcsolatba egy másik kultúrával –, lehetőséget teremt arra, hogy végigtekintsünk magunkon, vajon milyen állapotban vagyunk. A kép nem biztató. Kevés gyerek születik, Európában, sőt az egész világon az egyik legkevesebb, lecsökkent a házasulási kedv, sok a válás. Úgy tűnik a társadalmi energiánk fogyóban van. Boldogtalan emberek boldogtalan társadalma a miénk.
„A múltban különböző nagy kultúrák emelkedtek fel a világ különböző pontjain, virágoztak, majd lehanyatlottak. Minden egyes esetben a társadalom a történelmi felemelkedés útját a házasság előtti szüzesség elvárása és az abszolút monogámia állapotában kezdte” – J. D. Unwin
Jospeh Daniel Unwin angol etnológus, szociálantropológus, Oxfordi és Cambridge-i egyetemi tanár ezeket a gondolatokat 80 évvel ezelőtt vetette papírra. A társadalmak kulturális teljesítménye és szexuális szabályozása közötti összefüggéseket kutatta. A teljesség igényével készült, monumentális Sex and Culture című művében 16 nagy civilizáció – sumérok, babiloniak, egyiptomiak, asszírok, hellének, perzsák, hinduk, kínaiak, japánok, szasszanidák, arabok, (mórok), rómaiak, teutonok, angol-szászok és angolok – történetét is elemzi. A következő megállapításra jutott:
„Ezek a nagy társadalmak különböző földrajzi viszonyok között éltek, más rasszhoz tartoztak, de a házassági szokásaiknak a története ugyanaz. Kezdetben minden egyes nagy társadalom ugyanúgy vélekedett a szexualitás szabályozása felől. Aztán ugyanazok a harcok kezdődtek, ugyanazok az érzelmek kerültek kifejezésre, ugyanazok változtatások történtek, amelyek ugyanazt az eredményt hozták.
Mindegyik társadalom a minimumra redukálta a szexuális lehetőségeket, és a felszabaduló nagy társadalmi energia birtokában virágzásnak indult. Aztán kitágította a szexuális lehetőségek körét, a társadalmi energiája elfogyott és lehanyatlott. Az egyetlen igazán figyelemreméltó jellemzője ennek az egész történetnek a kérlelhetetlen monotónia.” – J.D. Unwin
Ma már egyre világosabban látjuk, hogy az 1968-as szexuális forradalom „vívmányai” valójában mennyi kárt okoztak az egyes ember, az európai társadalmak és az egész civilizációnk életében:
· abortusz, prostitúció, eutanázia, pornográfia, a női méltóság csorbulása, hormonális fogamzásgátlás – megteremtődött a halál kultúrája: az 1950-esről a 60-as évek végére egy egész gyerek „tűnt el” az európai családokból
· szétzilálta a társadalom alappillérét, a családot: válás, csonka családok, apátlan generáció
· fogyasztói szemlélet, bárki bármikor lecserélhető: mert jár nekem! Ferenc pápa szerint az individualizmus vezet a családok és a társadalom elsivatagosodásához, ahol nem lesz már élet.
„Vannak, akik gyűlölik a kereszténységet és a gyűlöletüket egy minden vallásra egyformán kiterjedő szeretetnek nevezik.” – G. K. Chesterton
Európában a tolerancia jegyében teljesen eltörölték a keresztény kultúra alapját jelentő szerető Isten képét. Minden értéket megkérdőjeleztek, amelyek a családot összetartják. Pedig ez a szeretet képes egyedül egybefogni és egyben is tartani a családokat, emberi közösségeket, a társadalmunkat. Mert ez a szeretet:
– hűséges, soha el nem múló
– túlcsorduló – ezért termékeny és életet ajándékozó
– feltétel nélkül
A legfontosabb üzenetek, amelyek segítenek megtalálni az Igazit:
– Ne szerezni akarj valakit, aki majd boldoggá tesz! Te válj ajándékká annak a számára, akit a te feladatod, hogy boldoggá tegyél! Két boldogtalan emberből nem lesz egy boldog pár. Ha a teremtő Isten nem tud boldoggá tenni, hogyan várhatod el egy szerencsétlen halandótól? Találkozzál Istennel először, aki végtelenül, örökké és feltételek nélkül szeret TÉGED!
– Ne dőlj be a világ hazugságainak! Még a legjobb indulatú szülő is ezt sulykolja beléd: „Előbb a tanulás és karrier, majd azután a család.” Látjuk, hogy milyen sokan építették így fel az életüket, de a jól megteremtett egzisztenciájukba nagyon nehéz beleilleszteni valakit. Az ember biológiai adottságai miatt is egyre nehezebbé válik a döntés, elköteleződés 25 év felett. Pedig hihetetlen sok erőt ad, ha biztonságban érezhetjük magunkat és úgy vágunk neki az életnek, és együtt álmodjuk meg és építjük fel a közös jövőnket.
– Tisztaság a párkapcsolatokban és a házasságban segít abban, hogy megtapasztalják azt a házastársi intimitást, ami teljesen önátadó, befogadó és életet ajándékozó. Ez segítheti a házastársakat, hogy meg tudjanak maradni hűségben, ki tudjanak tartani egymás mellett jóban és rosszban egyaránt.
És hogy miért a szentségi házasság a megoldás a kor égető problémáira?
Azért, mert azokban a házasságokban, ahol a házaspárok együtt imádkoznak, 2% alatti a válás, pedig a templomban kötött házasságok statisztikái alig valamivel jobbak, mint a polgári házasságoké.
A sokak által lenézett és nevetségesnek tartott természetes fogamzásszabályozást gyakorló házaspárok statisztikái is magukért beszélnek, átlagban 3% a válások aránya. Azoknál a nem vallásos párároknál, akik valamilyen okból ezt a módszert választják 12,5% a válási arány, míg az elkötelezett, vallásukat gyakorló keresztényeknél 0,6%.
Azok a párok, akik valóban Isten kezébe helyezik házasságukat – nem csak egyetlenegy alkalommal, a házasságkötésük napján, hanem nap mint nap –, és igyekszenek megérteni és magukévá tenni a Katolikus Egyháznak a házasságra, családra vonatkozó tanítását, valahogy kevésbé hajlamosak elválni. Ezen felül kimutathatóan boldogabbak, jobban teljesítenek a munkájukban, jobban is megfizetik, megbecsülik őket, és a szexuális életük is sokkal kielégítőbb, örömtelibb – ezeket mind megbízható kutatások igazolják.
Forrás: https://napidoktor.hu/