41,1 milliárd a veszteség az allergia miatt

Magyarországon minden negyedik embert érint az allergia valamilyen formában, parlagfű allergiától pedig a lakosság közel 20%-a szenved. A szénanáthás betegek száma a kilencvenes évek eleje óta 27-szeresére emelkedett. Ezek az adatok már-már közhelyesen hangoznak. Idáig azonban még nem igazán foglalkoztak az allergiával, mint gazdasági problémával – hívta fel rá a figyelmet dr. Endre László egyetemi docens elemzése.

Az allergia alapvetően ugyan népegészségügyi probléma, de napjainkra olyan méretet öltött, hogy a gazdaságra is érezhető negatív hatással van. Német, svéd, belga és amerikai szerzők tanulmányukkal most erre próbálják felhívni a figyelmet. Kutatásukban a 15-65 év közötti, európai munkaképes lakosságot vizsgálták abból a szempontból, hogy hány napot hiányoztak munkahelyükről az allergia miatt, illetve azokon a napokon, amikor dolgoztak ugyan, de allergiás tünetek jelentkeztek náluk, milyen mértékben csökkent a teljesítőképességük. Megnézték továbbá azt is, milyen költségei voltak annak, hogy enyhíteni próbálták a tüneteiket.

Az Európai Unióban az allergiások számáról eltérő adatok állnak rendelkezésre: korábban 20-30%-os érintettséggel számoltak, de a legfrissebb német adatok szerint a munkaképes lakosság 41%-a szenved az allergia valamilyen formában. Így a 15-65 év közötti dolgozók közül legalább 44 millió, de akár 76 millió személy is érintett lehet.

Ez hatalmas szám, azonban önmagában még nem kellene, hogy gondot jelentsen. A problémák sora ott kezdődik, hogy a betegek jelentős része nem megy orvoshoz a tünetekkel. A nem megfelelő kezelés következtében azonban rengeteg embernél alakulhat ki idült felső-légúti betegség, ami – akárcsak az allergia – csökkenti a munkahelyi teljesítőképességet. A nem megfelelően kezelt allergiás betegek azért jelentik a legnagyobb problémát, mert nagyjából az allergiások 10%-a mondható tünetmentesnek, tehát még a legjobb esetben is 40 millió, pesszimistább becslés szerint akár 76 millió dolgozó teljesítménye csökken az allergia miatti hiányzás, vagy a csökkent produktivitás miatt.

Az átlagos heti munkaidőt, az allergiás munkanapokat, valamint az átlagbért figyelembe véve a tanulmány szerzői kimutatták, hogy egy allergia szezon alatt a teljesítmény kiesés 54,9-150 milliárd Euró mínuszt jelent az EU-nak. Ha pedig ezek a betegek az útmutatás szerinti ideális kezelést kapnák, az csak 5-8,5 milliárd Euróba kerülne, tehát a jó kezeléssel meg lehetne spórolni minimálisan 50-142 milliárd Eurót.

A helyzet Magyarországon sem jobb, Dr. Endre László, egyetemi docens, gyermekgyógyász, allergológus, pulmonológus, a Vasútegészségügyi Központ orvosa a következőket mondta el:

„Hazánkban a munkaképes korú lakosságnak – 4 millió fő – legalább 20%-a szenved valamilyen allergiában, ez tehát 800 ezer embert érint. Irányadónak tekintve azt az európai számot, hogy 90%-uknak – a kezelés ellenére is – van valamilyen tünete, akkor hozzávetőlegesen 720 ezer ember esetében beszélhetünk munkateljesítmény csökkenésről. Ha ugyanúgy, mint Európában máshol, ők is 3 napot hiányoznak a betegségük miatt, allergiás szezonjukban pedig teljesítményük 10%-kal csökken – ami további 4,8 napnak megfelelő kiesést jelent –, akkor személyenként 7,8 napnak megfelelő termeléskiesés keletkezik szezononként. A magyarországi átlagos havi fizetés 155.217 Ft (KSH, 2014),  átlagosan 21,2 munkanapból áll egy hónap: ennek alapján a napi kereset  7.322 Ft. Ha a 720.000 allergiás beteg 1 év alatt átlagosan személyenként 7,8 napnak megfelelő termeléskiesést produkál, az összesen 5.616.000 munkanapnak felel meg. A napi keresettel számolva az allergiás betegek által egy év alatt „produkált” teljes kiesés így 41,1 milliárd forint”.

Az Indiso Sóklinikák üzletfejlesztési igazgatója, Gábor Tamás hozzátette:

„A kutatás világosan rámutat a prevenció szükségességére és súlyára, hiszen a tüneti kezelés láthatóan ebben az esetben nem jelent megoldást. Ennek ellenére az allergiában szenvedők többsége még mindig csak a tünetek jelentkezését követően cselekszik. Azt jól tudjuk, hogy a tünetek az érintett betegeknek milyen kellemetlenségeket jelentenek, most viszont számszerűsítve láthatjuk, milyen károkat okoz ez a probléma a munkáltatóknak és a társadalomnak egyaránt. Saját felméréseink alapján jól tetten érhető, hogy a megelőzésre, a természetes gyógymódra sokkal inkább gyermekeink esetében ügyelünk. Sóklinikáinkon még mindig több a kisgyermek, mint a felnőtt munkaképes korú páciens. Habár ez az arány folyamatosan javul, a felnőtt lakosság körében még mindig a gyors tünetenyhítő megoldások népszerűek. Ennek egyik oka, hogy számos orvosilag nem ellenőrzött terápia, kezelés érhető el, melyek ha nem biztosítják az elvárt, ígért javulást, akkor a betegek visszatérnek a gyógyszeres terápiákhoz és lényegesen csökken a nyitottságuk az orvosilag alátámasztott, természetes megoldások felé. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy mindig orvosilag igazolt, ellenőrzött gyógymódokat, kezeléseket alkalmazzunk. Akár egészségügyi sóterápiára megyünk egy sóklinikára, akár más, alternatív gyógymódot választunk, alaposan nézzünk utána és győződjünk meg annak hitelességéről! Éppen ezért lenne kiemelten fontos az is, hogy az érintettek ismerjék meg a különbséget a Sóklinikákon elérhető terápia és a gyakorlatilag hatás nélküli sóbarlangok, sószobák, sóhomokozók között.”

Forrás: