„Attól féltem, hogy megőrülök!” – a pánikbetegség

18-24 év közötti nő vagyok. Már több mint egy éve nehéz élethelyzetben voltam, amikor lecsapott rám a pánikbetegség. Szabályos, fél órás roham tört rám, ez idő alatt nagyon szapora, változó intenzitású szívdobogás jelentkezett. Nyughatatlan voltam, a megőrüléstől féltem! Minden mást kiszorító, páni-, vak félelem jött rám. A nap hátralevő részében hideget, erős fájdalmat éreztem a szívemben, a bizonytalanság- és a félelemérzetem csillapíthatatlan volt.

Miután lefeküdtem aludni, másnapra a tünetek eltűntek. Szerencsére felismertem, hogy az életemben levő nehézség miatt történt ez velem. Rögvest tenni kezdtem annak érdelében, hogy betegségestül-problémástul magam mögött tudhassam…Azért még nagyjából 1 hónapig néha „megkísértett”, jött 1-1 roham, ha egyedül maradtam. De képes voltam rá, hogy ne hagyjam magamon elhatalmasodni. Fontos megemlíteni, hogy a roham előtt 1-2 hónapja már jelentkeztek tünetek időnként – vagyis előre jelezte magát -, de akkor még nem tudtam, hogy mi történik velem, hogy ez betegség, és oka van. Pár hónap alatt sikerült megszabadulnom tőle.

A pánikbetegség tünetei több emberen jelentkeznek, mint azt hinnénk, de sokan nem is tudják, hogy ezzel néztek szembe – jegyzi meg a szerkesztő. A szívvel kapcsolatos tünetek miatt szívrohamra gyanakodnak, mentőt hívnak. Van, aki túlteszi magát a történteken és nem foglalkozik vele. Pedig a pánikbetegség egy pszichés zavar, melyet a szorongás, nagyobb megrázkódtatás, de kényszerbetegség is kiválthat, összességében a poszttraumatikus stressz szindróma az okozója.

A roham valóban időről-időre jelentkezik, a betegre olyan erős félelem tör rá, hogy szinte a haláltól retteg, nem érti, mi történik vele. Sok esetben egyedül fordul elő, de kialakulhat akkor is, ha másokkal együtt van az ember, nyilvános helyen is rátörhet. Nők többször szenvednek pánikbetegségtől, mint a férfiak.

A pánikbetegség tünetei között nemcsak a kibírhatatlan közérzet, szapora szívverés, félelem és a megőrüléstől való félelem van jelen, jellemző a menekülési vágy, a légszomj, nyelési nehézség, izzadás, hőhullám, hidegrázás, szédülés és émelygés, a fejfájás, elgyengülés. A beteg reszket, halálfélelme van, görcsös hasi fájdalmat érez vagy mellkasi fájdalom gyötri.

A pánikbetegséget többféle módon lehet kezelni – jegyzi meg a szerkesztő. Az egyik módszer a kognitív- és viselkedésterápia, melynek során a beteget pszichológus vagy pszichiáter kezeli és a beszélgetések során megérti, feldolgozza, megtanulja kezelni a rohamait. Tudatosul benne, hogy mi vezetett ide, átlátja a helyzetet, megtanul relaxálni. A viselkedésterápia abban is segít, hogy ezentúl ne kerüljön olyan helyeket, helyzeteket, melyektől kifejezetten tart.

A pánikbetegség másik megoldása a gyógyszerek szedése, melyekkel csökkentik a szorongást és megelőzik a pánikrohamot. Főként nyugtatókat szed a beteg, de ha ez önmagában nem elég, akkor orvosa antidepresszánst is javasolhat neki.

Forrás: