Miért áll egy helyben a rákkutatás?

Eddig a XXI. század sem hozott áttörést a  daganatos megbetegedések gyógyítása terén. A sikertelenség okait elemzi a The Wall Street Journal az egyik februári számában: a cikk írói a klinikai vizsgálatok gyorsítását, új technológiák bevezetését sürgetik, mert véleményük szerint „túl sok beteg számára nincs semmilyen kezelés, miközben új lehetőségek vesztegelnek a laboratóriumokban”.

Magyarországon kevesebbet beszélünk a helyzet súlyosságáról, arról, hogy annak ellenére veszítünk el évente 33 000 daganatos beteget, hogy 160 milliárd forintot fordítunk az onkológiai kezelésekre. A HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakemberei úgy vélik, hogy a deutériummegvonásra épülő kutatás és gyógyszerfejlesztés áttörést hozhat a megelőzés és a gyógyítás területén egyaránt. Legújabb eredményeiket a májusi, immár harmadik Nemzetközi Deutériumdepléció Konferencián ismerhetik meg a szakemberek, amelyre külföldi előadókat is várnak, többek között az USA-ból és Kínából. A konferencia egyik kiemelt célja, hogy a hazai szakma figyelmét is ráirányítsa a kutatási területre, a deutériumdepléció terápiás alkalmazásának lehetőségeire.

Mi vallott kudarcot, az új rákterápia vagy a szabályozók?

A fenti címmel közölt cikket a The Wall Street Journal 2015. február 3-i számában (What Failed, the New Cancer Treatment or Regulators?). A cikk címe hűen tükrözi a jelenkori daganatellenes gyógyszerfejlesztések elismert kudarcát, az újságírók ennek okait elemzik. Példaként olyan klinikai vizsgálatot említenek, amelyben az új célzott készítményre a kezelt hólyagdaganatos betegek 90%-a egyáltalán nem reagált, és mindössze egyetlen beteg állapota javult. Azon túl, hogy a kipróbálásra kerülő készítmények 90%-a hatástalan vagy hatékonyságuk csekély, az amerikai gyógyszerhatóság (US Food and Drug Administration, FDA) az eddig engedélyezett ún. kináz gátló gyógyszerek között elfogadhatatlanul magas toxicitással találkozott. A legújabb célzott terápiák klinikai kipróbálásai újabb kudarcokat jeleznek.

A Wall Street Journal cikk szerzői a klinikai vizsgálatok gyorsítását, új technológiák bevezetését sürgetik, mert úgy vélik, hogy „túl sok beteg számára nincs semmilyen kezelés, miközben új lehetőségek vesztegelnek a laboratóriumokban”.

Magyarországon is szükséges lenne az őszinte helyzetértékelés, nagyobb szakmai odafigyelés, nyitottság és támogatás azon hazai kutatók, fejlesztők irányába, akik évtizedek óta jelen vannak a tudományos életben, küldetésüknek tekintik, hogy változtassanak, javítsanak a jelenlegi helyzeten. A HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. kutatásai, a deutériummegvonásra épülő gyógyszerfejlesztés áttörést hozhat a megelőzés és a gyógyítás területén egyaránt.

A társaság tudományos eredményei tavaly bemutatkozhattak a világ legjelentősebb rákkongresszusán (AACR Annual Meeting, San Diego), és a HYD vezető kutatója, dr. Somlyai Gábor, Svédország vezető orvostudományi intézetébe, a Karolinska Intézetbe is meghívást kapott. Az idei év elején jelent meg a Tumor Cell Metabolism (ISBN 978-3-7091-1823-8) című könyv a Springer-Verlag Kiadó gondozásában, mely korszerű áttekintést nyújt a daganatos sejtek anyagcseréjéről. A magyar rákkutatás jelentős szakmai elismerése, hogy a nemzetközi szakemberek, elismert tudósok mellett a magyar kutatók tudományos eredményei is bekerülhettek a könyvbe. A zárófejezet, melyet Boros G. László, a Kaliforniai Egyetem (UCLA, Los Angeles) professzora állított össze, és melynek társszerzője dr. Somlyai Gábor is, azt a legújabb metabolomikai módszert ismerteti, amelyet az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) és a HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. is használ kutatásai és gyógyszervizsgálatai céljára. Az FDA gyógyszer-hatástani kutatási központja olyan eljárásként ismeri el a UCLA, SiDMAP és HYD közös kutatási módszerét, mely megbízhatóan jelzi egy-egy potenciális gyógyszerjelölt vagy étrendi kiegészítő terápiás hatékonyságát.

Az elmúlt több mint két évtized tudományos munkájának, fejlesztéseinek köszönhetően Magyarországon már rendelkezésre áll az a – világon egyedülálló – berendezés, amely a nemzetközi gyógyszergyártási elvárásoknak megfelelően képes előállítani a csökkentett deutériumtartalmú hatóanyagot. A HYD először egy nemzetközi szakemberekből álló csapat által megtervezett 25 fős betegcsoporton tervezi megvizsgálni, hogy a bevont személyek hány százalékánál idéz elő pozitív választ a készítmény alkalmazása, ezt követően tervezik majd meg a kettős vak elrendezésű humán klinikai vizsgálatot a csökkentett deutériumtartalmú készítmény humán daganatellenes hatékonyságának igazolására. A deutériummegvonás elvén működő gyógyszerek olyan új eszközt adhatnak az onkológusok kezébe, amellyel a mainál lényegesen hatékonyabban kezelhetők a daganatos betegségek, csökkenthető a tumormentessé tett betegek visszaesésének aránya, meggátolható a betegség kiújulása.

Forrás: