Egészségközpontokká válnak a hazai gyógyszertárak

Magyarországon átfogó rendszer született a betegellátás biztonsága érdekében, a BELLA (Betegellátók Akkreditációja a biztonságos betegellátásért) program  keretében. Az egészségügyi ellátórendszer egyik jelentős hatékonysági problémája, hogy a gyógyszeres terápiák eredményessége nem éri el a kívánatos szintet a nem megfelelő gyógyszer alkalmazási, szedési gyakorlatok miatt. Ezen segít a BELLA program keretében kialakított gyógyszerészi gondozási program.

Már a nyugati társadalmakban lévő gyógyszertári világban is észrevehető az a szemléletváltás, miszerint a gyógyszertárnak nemcsak logisztikai helynek kell lennie, hanem egyfajta egészségközpontnak is. A gyógyszerészi gondozási tevékenység kitekintést jelent a gyógyszertár kiskereskedelmi vonalából.

A BELLA projekt keretében a gyógyszerészi gondozás alapelveit gyakorló gyógyszerész szakemberek dolgozták ki. A gyógyszerészi gondozási tevékenység hozzájárul a lakosság biztonságosabb gyógyszeralkalmazásához, ennek következtében elkerülhetőek azok a kockázatok, amelyek az együtt szedett gyógyszerek, az ellenkező hatású készítmények vagy rosszul alkalmazott szerek következtében léphetnek fel.

A program elősegíti továbbá a betegek időben történő orvoshoz irányítását, az ezt indokló tünetek korai felismerésével. A gyógyszerészi gondozás gyakorlata lehetővé teszi a gyógyszerészek számára a patika területén az olyan tevékenységek végzését, mint a betegek vérnyomásának vagy vércukorszintjének ellenőrzése egy erre a célra elkülönített gondozási helyiségeben.

A BELLA minél hatékonyabb működésének érdekében 50 patika tesztelte gyakorlatban a szakemberek által fejlesztett szabályozókat, irányelveket és az ezeket támogató betegregisztrációs szoftvert. A gyógyszerészi gondozási tevékenységet a BEGONIA (BEteg GONdozás Informatikai Alapprogram) elnevezésű betegregisztrációs program támogatja, korábban nem működött regisztrációs szoftver a gyógyszertárakban.

orvos

A hozzájuk fordulók egészségügyi panaszait, gyógyszerérzékenységét vagy a jelentkező mellékhatásokat a gyógyszerészek mostanáig mindössze “fejben dokumentálták”, ami csak a visszatérő betegek esetében lehetett visszaidézni. A patikusok kérdéseire adott válaszokat az új program segítségével rögzíteni lehet és a BEGONIA ajánlást is ad a beteg gyógyszerelésére vonatkozóan az irányelvek alapján. Azt azonban a gyógyszerész dönti el, hogy a rendszertől kapott ajánlást alkalmazza-e, de tapasztalatai alapján saját ajánlást is feltölthet a rendszerbe. Az ajánlásokat a gyógyszerész kinyomtatva tudja átadni a beteg számára. Mivel BEGONIA program nemcsak a betegeket, hanem az együttműködő háziorvosokat is rögzíti, így a patikus referáló levelet továbbíthat közvetlenül a beteg háziorvosának, ha ezt indokoltnak ítéli.

A patika a gondozási tevékenységgel az orvosok munkáját egészíti ki: az általuk nem látott, egyébként rizikótényezővel bíró betegcsoportot hivatott segíteni, hogy a lehető legrövidebb időn belül azonosítható legyen az egészségügyi probléma a beteg és az orvos számára egyaránt.

A projektgazda Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) a programot konzorciumi együttműködésben valósította meg a Semmelweis Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel és a ’Gyógyszerészi Gondozásért’ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, amely tagokat nyílt pályázat keretében választotta ki.

Forrás: