Túratipp: Kolostorromok, amik megérnek egy őszi túrát 2015-10-07 Blog, Otthon Megosztás: Tweet A hegytetőkön, csendes völgyekben megbúvó kolostorok egykor a világtól elvonult szerzeteseknek adtak otthont. Emléküket ma már csak romok őrzik, melyek azonban még most is misztikus hangulatot árasztanak, amely az embert a múltba repíti vissza. 1. Gertrudis nyughelye – Pilisszentkereszt – ciszterci kolostorrom Fotó: Tóth Judit A 12. századi ciszterci kolostor romjait a Pilis és a Visegrádi-hegység között megbúvó Pilisszentkereszt határában találhatjuk meg. A település területén Szent István alapított bencés monostort, melynek mára alig maradt nyoma. A területet később III. Béla adományozta a francia alapítású ciszterci rendnek, hogy kolostort emeljenek rajta. A ciszterciek vízimalmot, kovácsműhelyt és szökőkutat is építettek itt. A törökök bejövetele után a kolostor elnéptelenedett, a terület pedig később a pálos rend birtoka lett. A kolostor alapfalának és a templom kőfaragásokkal díszített oszlopainak maradványai mellett, aki figyelmesen sétálgat a környéken, az a hajdani épület több, a környező fák és bokrok alján lapuló darabját is felfedezheti. Megközelítés A Budapesttől 30 km-re fekvő Pilisszentkereszt határában tábla jelzi az utat a klastromhoz. A műúttól kb. 10 perc gyalogszerrel. Tudtad? 1213-ban a monostor falai között temette el feleségét II. András király. Gertrudis ellen itt, a kolostor közelében követett el merényletet magyar főurak egy csoportja, egy pilisi vadászat alkalmával. A díszes síremlék maradványai ma a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. 2. Fehér barátok a Pilisben – Pilisszentlélek – pálos kolostor Fotó: dobogokokirandulas.hu A Pilisben hajdan több kolostor is állt, melyek többsége az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok tulajdonában volt. Özséb, a rend alapítója, esztergomi kanonok volt, 1246-ban azonban remeteként a Pilis erdeibe vonult. Egy látomás hatására közösségbe szervezte a szétszórtan élő remetéket, és megalapította a pálosok rendjét. Az első monostor vélhetően a mai Kesztölc és Pilisszentlélek határában, Klastrompusztán állt. A romok feltárása napjainkban is tart. Az Országos Kéktúra útvonala elhalad itt. A Pilis régen királyi vadászterület volt. Az itt álló vadászkastélyt IV. László király 1287-ben a hegységben élő remetéknek adományozta, hogy kolostort építsenek maguknak. A Szentlélek tiszteletére szentelt kolostor a 16. századig gyarapodott. Az 1300-as években még Károly Róbert és Nagy Lajos is megfordult falai között. A mohácsi csata után azonban ez a kolostor is a török seregek martalékává vált. Megközelítés Pilisszentlélek központjától rövid sétával vagy Dobogókőről a pilisi Mária-úton tett túrával. Tudtad? 2010 óta kerül megrendezésre a Pálos 70 elnevezésű zarándoklat és teljesítménytúra, mely során a résztvevők Budapestről, a Gellért-hegyi sziklatemplomtól indulva Márianosztráig gyalogolnak, útközben pedig felkeresik a pálos rend történetében fontos szerepet játszó helyszíneket. 3. Ahol királyok is vendégeskedtek – Budaszentlőrinc – pálos kolostor Fotó: Tóth Judit Sokan talán nem is tudják, hogy a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásának közelében egykor híres kolostor állt, amely az 1300-as évek elejétől a pálos rend legfőbb központja és a rend névadója, Remete Szent Pál maradványainak nyughelye volt. A Nagy-Hárs-hegy oldalában emelt, Szent Lőrincről elnevezett kolostornak ma már csak az alapfalai vannak meg. Remete Szent Pál ereklyéit az 1378-as, Velence ellen indított győztes hadjárat után szerezte meg Nagy Lajos király. Az ereklye idekerülése után a kolostor az ország egyik legfontosabb zarándokhelye lett. Nagy Lajos mellett Mátyás király volt a pálosok egyik legnagyobb támogatója, aki pallosjoggal ruházta fel a rendet, és maga is gyakran látogatott el a monostorba. Budaszentlőrincet a mohácsi csata után a törökök kifosztották, lerombolták. Remete Szent Pál maradványait a szerzetesek Trencsén várába menekítették, egy évvel később azonban – a vár ostroma során – az ereklye megsemmisült. Megközelítés A romok a Gyermekvasút Szépjuhászné megállójánál, a Budakeszi út mellett találhatók. Tudtad? A Nagy-Hárs-hegy oldalában található a fokozottan védett Báthory-barlang, amely Báthory László pálos szerzetesről kapta a nevét, aki 1437 és 1457 között húsz évet töltött itt, és fordította le magyarra a Bibliát. A lezárt barlang kizárólag engedéllyel látogatható. 4. Templom a Bél-kő lábánál – Bélapátfalva – ciszterci apátság Fotó: Tóth Judit A Bükkben, a Bél-kő oldalában áll egyik legismertebb középkori emlékünk, a bélháromkúti ciszterci apátság, amelyet II. Kilit egri püspök építtetett 1232-ben. Ma ez hazánk egyetlen, épségben megmaradt ciszterci apátsági temploma. A Háromkút-forrás mellett már korában megépült a monostor, ahová Zircről és a Pilisből érkeztek szerzetesek. A kolostorépületnek ma már csak az alapfalai láthatók. A késő román stílusban épült templomot, melynek a ciszterci rend előírásainak megfelelően nincs tornya, később gótikus stílusban építették át. Az épület a török időkben néptelenedett el. A templomot az 1700-as években újjáépítették, és a falu plébániatemploma lett. A templom mellett található régi erdészházban egy kiállítás mutatja be az apátság történetét. Megközelítése Bélapátfalva községből a Bél-kő irányába haladva, a temető mellett, az ún. zarándokúton jutunk el a templomhoz, autóval pedig a régi kőbányához vezető úton közelíthető meg. Tudtad? A Bél-kő alatt, ahol az apátság áll, beszédes helynevekkel találkozhatunk – mint például „Áldozókő” és „Hamuhegy”. Ezek arra utalhatnak, hogy az itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett. A forrásokat később is sokan látogatták, mert vizüknek csodás, gyógyító erőt tulajdonítottak. 5. Villamossal a középkorba – Margit-sziget – domonkos apácakolostor Fotó: Tóth Judit Ahol a 21. században kisgyermekes családok kirándulnak, és futók róják a köröket, a középkorban hazánk egyik legvirágzóbb kolostora állt. Az egykori Nyulak szigete már a kezdetektől királyi birtok volt, ahol a 13. századtól királyi udvarház és templom is állt. IV. Béla a tatárjárás után feleségével egy ideig itt élt. Ekkor kezdték meg a kolostor építését is, amelyet lányuk, Margit lakhelyének szántak. A király 1242-ben fogadalmat tett: ha az ország megszabadul a tatároktól, születendő lányát Istennek ajánlja. Margit apácatársaival 1252-ben költözött be a domonkos rendi kolostorba, amely évszázadokig virágozott. Az apácák hatalmas birtokokat kaptak, a vámszedés jogával is rendelkeztek, s a későbbi uralkodók, például Mátyás király is támogatták őket. A mohácsi csatavesztés után azonban ez a kolostor is elnéptelenedett Tudtad? Margit, bár apja nem így tervezte, élete végéig apáca maradt. Aszketikus életet élt, betegeket gyógyított, s már életében nagy tiszteletnek örvendett. Szentté avatásának gondolata már nem sokkal a halála után felmerült, erre azonban csak évszázadokkal később, 1943-ban került sor. Forrás: Turistamagazin
