Túratipp: Gyönyörű szurdokok őszi barangoláshoz

1. Évmilliókról mesélő mészkőformációk – Dera-szurdok

1,5 km a Pilis egyik legszebb útvonalán, amire nemcsak azért vállalkoznánk, mert kedveljük a meredek sziklafalakat és a kis vízeséseket, hanem mert közel van a fővároshoz, így egy álmos hétvégi ebéd után is simán ki lehet ruccanni lejárni a kalóriákat.

Fotó: Gulyás Attila

A meredek szurdokvölgyet a Dera-patak (a környék szerb lakóitól eredő elnevezés jelentése: hasadék, rés) alakította ki, amely több néven ismert, pl. Pomázi-, Pilisszentkereszti- Kovács-patak, és hol előtűnik, hol elbújik a szemrevaló természeti környezetben. A szurdokvölgyben mesébe illő kis hidakon, illetve a völgy egyik vagy másik partján haladhatsz, az ismereteid bővítését tanösvény segíti. Túrázás közben a völgy meredek falát is érdemes tanulmányoznod, mert szépen kirajzolódnak a földtörténet középkor triász időszakában képződött dachsteini mészkő vastag padjai.

A növényvilág rajongói is örülhetnek, mert olyan fák között barangolhatnak, mint a gyertyán, a hegyi és a korai juhar, a bükk és a hegyi szil, de van itt hölgypáfrány és erdei pajzsika is. A patakban apró rákok és ízeltlábúak nyüzsögnek, de a megtalálható az erdőben a lábatlan gyík, a kuszma is, amelyet alakja miatt a túrázók gyakran siklónak néznek.
Hogyan juthatsz el ide?
Pilisszentkeresztről az Országos Kéktúra útvonalát érdemes követni.

2. Ahol könnyeket hullajt a völgy fala – Kőszikla-szurdok

Zalakaros mindössze 22 km, Nagykanizsa is csak 16 km-re fekszik Nagybakónak településtől, amelytől nem messze egy különleges, a felső pannon homokba, homokkőbe és márgába ékelődött szurdok vár rád, ha egy kalandos kiruccanást tervezel valamelyik hétvégére.

Fotó: Kovács Attila

Az egyre jobban mélyülő mederben misztikus atmoszférát teremtenek a különböző formájú homokkőalakzatok, amelyekből csapadékos időjárás esetén szivárog a víz, így olyan, mintha a falak „könnyeznének”.

Még mielőtt teljesen elérzékenyülnél, számíts arra is, hogy a völgynek különleges a mikroklímája, így olyan növényeket is megcsodálhatsz itt, amelyek nem jellemzőek dombvidéken: pl. a madárfészek vagy a sziklákat nagy felületen borító májmoha.
Hogyan juthatsz el ide?
A szurdokot leginkább a falu irányából érdemes megközelítened a kék sáv jelzésen, a haladást 6-7 km hosszú tanösvény és kihelyezett létrák segítik.

3. Misztikus kőtenger a Bakonyban – Ördög-árok

Nem tudjuk, mit szólna Dante Alighieri a beszédes elnevezéshez, de az biztos, hogy minket simán rávesz arra, hogy bakancsot húzzunk, és meg se álljunk a Dudar és Bakonyoszlop között található, természetvédelmi oltalom alatt álló szurdokig, amely közel két kilométeren keresztül ejti ámulatba a túrázót. A meder aljáról óriási mohás sziklák nyújtózkodnak az ég felé a hatalmas páfrányok között, a völgyoldal fala csaknem 50 különböző méretű fülkét, hasadékot rejt, a labirintusra hajazó ösvények fölött sűrű lombkorona burkolja különös félhomályba a katlant.

Fotó: Csesznek község önkormányzata

A sejtelmes környezethez itt a Bakony legnagyobb barlangja dukál, amely Ördöglik néven írta be magát a hazai természetjárás történetébe. Nem véletlenül. A 168 méter hosszú és 20 méter mély természeti képződmény több teremből és folyosóból áll, de lámpa és kötél nélkül nem járható végig. Ha ez még mind nem lenne elég, akkor a szurdok része az Ördög-gát vagy más néven Gizella-átjáró is, ahol egy hatalmas szikla állja el az utadat, és egy alig kétméteres szakaszon küzdheted át magadat. A magasságát egy 4-5 méteres vaslétra segítségével győzheted le.
Hogyan juthatsz el ide?
Az Ördög-árkot legegyszerűbben Bakonyoszlop felől közelítheted meg. A templom mellett a piros kereszt jelzésű turistaúton kell haladni, majd egy erdős szakasz után a piros sáv jelzésű turistautat kövesd, amelyik a mederbe vezet.

4. A sziklaroppantó patak nyomában – Ilona-völgy

Közel 7 km-es szemgyönyörködtető túra a Mátra egyik legszebb részén és az ország legnagyobb természetes szintkülönbségű nem mesterséges zuhataga, az Ilona-vízesés csábít arra, hogy felvedd a hátizsákodat, és meg se állj az Ilona-völgyig. A szurdokban az Ilona-patak a Cserepes-tető (734 m) és a Marhád (606 m) meredek oldala között több helyen tör magának utat a sziklák között, hogy a katlan végén, az utolsó sziklán is átjutva mintegy 10 méter magasról zuhanjon alá.

Fotó: Gulyás Attila

A 20-30 méteres bükkfákkal teli erdő mélyén megbújó völgyben a Keleti-Mátra földtani értékeit ismerheted meg, illetve az egykori ércbányászat emlékeit bemutató tanösvényen gyalogolhatsz végig a mélybe zuhogó vízig. A közepes nehézségű túra útvonalán állomások jelzik például az Orczy báró által a 18. század végén nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést vagy az ún. Ördöggátakat. A szurdokban vezető tanösvényt egész évben szabadon látogathatod, igény szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetést is biztosít a bejárásához.
Hogyan juthatsz el ide?
A vízesésig vezető út Parádfürdő keleti végénél, a Károlyi-kastély (Rákóczi-fa) mellett kezdődik, majd végig az Ilona-patak mellett, a zöld sáv jelzésű turistaúttal összefonódva vezet a természeti képződményig.

Egy ország kedvence: Rám-szakadék

Az ország egyik legismertebb szurdoka a Rám-szakadék, amelyet évente több mint 60 ezer természetjáró keres fel. Az 1000 méter hosszú szakadék sziklafalain a 15 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység nyomaira csodálkozhatsz rá. Mélysége sok helyen több mint 35 méter, míg szélessége olykor a 3 métert sem éri el. Ha erre jársz, ne lepődj meg, hogy a mederben mindig csörgedezik a víz, nagy esők idején és hóolvadáskor patakká duzzad. A szakadékot egy hosszabb és rövidebb útvonalon is felfedezheted: az egyik egy kb. 7 km hosszú túra, amely Dömösről indul, és a Szőke-forrás-völgy–Rám-szakadék–Lukács-árok–Szőke-forrásvölgy-útvonalon haladva Dömösön ér véget. A másik útvonalat – amely kb. 17 km – csak gyakorlott túrázóknak ajánljuk: ez a Rám-szakadék felső pihenőjéig a rövidebb túrával azonos nyomvonalon halad, de nem kanyarodik vissza Dömös felé a Lukács-árokba, hanem először felvisz Dobogókőre, majd a Prédikálószékre, és a Vadálló-kövek érintésével ér vissza Dömösre.