Húsvéti hagyományok

A Húsvét a kereszténység, Krisztus feltámadásának ünnepe. Mozgóünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat állapította meg, azóta a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap ünnepeljük, így március 22-e és április 25-e közötti időre eshet.

A 10. század óta a húsvéti szertartások része az ételszentelés. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást és bort a katolikus hívők szentelni viszik a templomba, mert úgy tartják, hogy a megszentelt étkek megvédik a híveket a hosszú böjt után a mértéktelenség kísértéseitől. A szentelt ételek maradékait sok helyen mágikus célokra használták. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen. A zempléni falvakban pedig a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak.

52154679 – cute little child girl wearing bunny ears on easter day. girl hunts for easter eggs on the lawn. girl with easter eggs and bunny in the rays of the setting sun.

Az ünnep áldozati jellegű eledele a bárány, amely Krisztust jelképezi. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében vált jellegzetes húsvéti eledellé. A legrégebbi ételek közé tartozik a tojás, ami az élet, az újjászületés jelképe. Úgy tartják: ahogy a tojásból új élet kel, éppúgy támad fel Krisztus is a sírjából az emberek megváltására. Már a honfoglalás előtti avar sírokban is találtak karcolt díszítésű tojásokat. A húsvéti tojás a locsolás viszonzása, valamint a keresztszülők ajándéka volt. A tojást hozó nyúl hagyománya feltehetően német nyelvterületről terjedt el. A szapora nyúl a tojás mellett a termékenységet szimbolizálja.

A húsvéti tojást leggyakrabban hagymalevéllel festették, de nyerhettek sárga szint a vadalmafa héjából, zöldet a bürökből, kéket a lencse levéből. A tojásdíszítés, tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. A viaszolásnál pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró viaszba, ezzel írják rá a mintát a tojás felületére, majd festéklébe helyezik. A festett tojást zsíros ruhával, szalonnahéjjal dörzsölik át, hogy fényes legyen. A díszítés másik módja a karcolás, ahol a megfestett tojásra karcolják a díszítményt.

A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolkodásnak. Egykor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami arra utal, hogy gyakran a kúthoz, vályúhoz vitték a lányokat és egész vödör vízzel öntötték le őket. Eredete egyrészt a keresztelésre, másrészt arra a legendára utal, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni a zsidók, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Forrás: https://napidoktor.hu/index