A legjobb téli túratippek

Kezdjük a legalapvetőbb témával, a ruházkodással. Azon belül is a legfontosabbal, a lábbelivel. Ebben az évszakban már tényleg el kell felejteni a sportcipőket. A jó hír, hogy egy közép-, illetve egy 2000 méter körüli magashegységi téli túra nem igényel extra beruházást, hiszen a plusz bélésre és a plusz hővédelemre inkább csak az ennél nagyobb magasságokban van szükségünk. A téli bakancstuningolás a megfelelő zokni kiválasztásában rejlik, de erről majd később.

A vízállóságot biztosító membrán, illetve az impregnálás különösen fontos lehet a téli hónapokban, főleg azért, mert a hazai tél sokszor nem havat, hanem sarat, latyakot jelent, így lehet, hogy egész nap ostromolja majd a lábbelinket a víz. A hagyományos impregnálók mellett már nagyon hatékony vízlepergető hatású, „nanotechnológiás” spray-k is megjelentek a piacon.

A jó hír, hogy egy közép-, illetve egy 2000 méter körüli magashegységi téli túra nem igényel extra beruházást

Egyre több outdoor cég gyárt könnyű, magas szárú túracipőket téli, bélelt kivitelben is. Ezek többnyire a három évszakos túra- vagy terepfutó cipők technikai alapjaira épülnek, agresszív talpmintázattal, meleg béléssel és jó esetben Gore-Tex membránnal. Előnyük, hogy nagyon könnyűek, és a puha anyag miatt nem törik a lábat. Kirándulástól a teljesítménytúráig jól használhatók, hátizsákos túrára viszont nem ajánlanánk ezeket a modelleket, mert sokkal kisebb stabilitást nyújtanak, mint a bakancsok.

A rendszer következő eleme a zokni. Bármi, amit a ruhásszekrényben találsz, és van benne akár csak 1% pamut, mehet is vissza a polcra. Az új trendek szerint a túrazokni merinógyapjúból készül. Persze emellett még tartalmaz polipropilént, poliésztert, lycrát, akrilt és akár Primaloftot is. Funkciója kettős: egyrészt véd a kidörzsölődés ellen – ezért a bakancs által leginkább terhelt pontokon vastagabb és/vagy más anyagú, másrészt elvezeti a bőrről az izzadságot, illetve melegen tartja a lábat. A gyapjú ebben remekel, hiszen sok izzadságot képes felszívni, melegen tart, így száraz, komfortos érzetet biztosít, miközben véd a kihűlés ellen. A legtöbb sízokni is jól használható téli túrázáshoz.

A legtöbb sízokni is jól használható téli túrázáshoz.

Praktikus kiegészítő a kamásli, ám sokan túlbecsülik funkcióját, avagy feleslegesen használják. Mély hóban, vizes aljnövényzetben valóban jó társ. De egy kis sár vagy 3 centi hó nem igazán teszi indokolttá a használatát. Hátránya ugyanis, hogy bent tartja a párát, és így hosszasan dunsztolja a lábszárunkat, mivel a bakancs felsőrészének és a nadrágnak a szellőzését is gátolja. A Gore-Tex membrános kamáslik persze a pára egy részét kiengedik, de hangsúlyozottan csak egy részét.

A 2014-es Téli Mátra mezőnye csúszkálhatott a megolvadt és visszafagyott havon

Télen az aláöltözetek tekintetében is előtérbe kerülnek a gyapjúból vagy a részben gyapjúból készült termékek. Természetesen a megfizethetőbb szintetikus aláöltözetek sem jelentenek rossz választást – sőt, kevésbé intenzív sporttevékenység esetén a selyem sem –, amit viszont érdemes kerülni, az a pamut, hiszen a túra során kiizzadt teljes verejtékmennyiséget magába szívja, és végül egy hideg, totálisan átnedvesedett ruhadarabot hurcolunk majd magunkon. Ajánlott figyelmesen megvizsgálni a kiszemelt termék összetételét, mert előfordulhat, hogy bár gyapjúból, de nem merinógyapjúból készült, ezért irritálhatja a bőrünket!

A héjruházatot korábbi számainkban részletesen kitárgyaltuk, így most csak pár szót ejtenénk a külső rétegről: derék alatt a softshell és a technikai nadrágok jelentik a legjobb választást. A vizet nem szívják fel, nagyon gyorsan száradnak, valamint strapabíróbbak, mint szinte bármilyen más alternatíva. A tartós esőzés kakukktojás. Ilyenkor egy teljesen vízálló, membrános héjnadrág pótolhatatlan.

Deréktól felfelé akár a hagyományosnak nevezhető középső réteg és héjkabát kombinációját választjuk, akár egy jó softshellt, nem fogunk mellé. Az utóbbi években újból felfedezte az outdoor ipar a pillekönnyű, kicsire elcsomagolható, mégis kiválóan hőszigetelő pehelykabátokat, mellényeket, amelyeknél egyvalamire kell nagyon vigyáznunk: ne érje őket víz. Hiszen a vizes, csomókba rendeződött toll számottevő szigetelést nem nyújt.

Ne felejtsük el, hogy a legtöbb hőt a fejünkön, illetve a végtagjainkon adjuk le. Ne maradjon tehát otthon a sapka és a kesztyű sem. A téli sapkák zöme mostanában egy extra polárbélést is kap – ez utcára jó, de intenzív mozgáshoz kicsit sok. Hacsak nem különösen fázós a fejünk, érdemes inkább bélés nélküli sapkában gondolkodni, mondjuk akril-gyapjú keverékben. A kesztyűk esetében a síeléshez való és a vastag, szélálló változatok a hazai hegyekben legtöbbször feleslegesek, de annál jobb szolgálatot tehetnek a vékonyabb softshell, polár- vagy kötött kesztyűk. A pamut cérnakesztyűket felejtsük el.

Téli szállás

Ha a szabadban töltenénk az éjszakát, válasszunk körültekintően helyszínt! Ez lehet bivakház, esőház, sziklaüreg, egy ház tornáca, hóba ásott üreg, barlang. A legfontosabb, hogy védett legyen a csapadékkal és a széllel szemben. A bivakolás legfontosabb eleme a téli hálózsák. Ha nem akarjuk végigvacogni az éjszakát, érdemes megfelelő felszereléssel nekivágni a kalandnak. A vékonyabb zsákokat polár hálózsákbéléssel tuningolhatjuk, ez nem jelent nagy kiadást. Hőleadás szempontjából a két kritikus pont a lábak és a fej, így érdemes sapkában aludni, és ha kell, zokniban. A zsák lábrészére pedig akár kívülről is ráhúzhatjuk a széldzsekinket vagy a polárkabátunkat. Amennyiben komolyabban gondolkodunk a bivakoláson, szerezzünk be egy –10 °C körüli komfortzónájú téli hálózsákot.

Kizárólag dupla falú sátrat válasszunk, földig érő külső ponyvával

Persze nemcsak nyáron, télen is kényelmesebb sátorban aludni. A meleg hónapokban alkalmas egy nagyobb légterű sátor, télen azonban érdemesebb a kisebbet választani, mert a kisebb légteret a testhő és a lehelet könnyebben felfűti, így akár több fokot is nyerhetünk. Kizárólag dupla falú sátrat válasszunk. Nem árt, ha a külső ponyva majdnem a földig ér, pláne szeles időben. Ha a hideg szél átfúj a sátron, a föld és a külső ponyva közötti réseket tömítsük el hóval, sziklákkal vagy farönkökkel.

Jó hangulat

Téli túrázásnál nagy kultusza van a laposüvegeknek, de most maradjunk inkább a kevésbé alkoholos, meleg italoknál. Novemberi számunkban írtunk bővebben a termoszokról. Egy jó vákuumpalackból a túranap végén is meleg teát kortyolgathatunk. Többnapos „bevetésekre” is érdemes elvinni a termoszunkat, hiszen gázfőzőn minden reggel elkészíthetjük a belevalót, a meleg ital pedig mindig jólesik.

Ha elfogy a vizünk, de van nálunk főző, havat is olvaszthatunk. Mivel ásványi sókban nem túl gazdag, érdemes azokat is pótolni. Egy zacskós leves sokat segít a dolgon, de a legjobb megoldást a sportboltokban kapható „sótabletták” jelentik. Hó olvasztásakor vedd figyelembe, hogy a hó felszíne összegyűjti a szennyeződéseket, illetve különböző kórokozókat is tartalmazhat! Ez különösen igaz az alacsonyabban fekvő erdőségekre, valamint a régebben lehullott hóra. Egy forralás rendszerint ezen is segít.

A felolvasztott hó ásványi sókban nem túl gazdag, érdemes azokat is pótolni

A tábortűz télen még hangulatosabb lehet, mint nyáron, bár nem mindig alkalmasak tűzrakásra a körülmények. Ha esős telünk van, kicsi az esélye, hogy száraz fát találjunk, annál valószínűbb viszont igazán hidegben, akár a porhó alatt. A begyújtás is kicsit nehezebben fog menni télvíz idején. Természetes gyújtós a faháncs, a szalma vagy a száraz fű, de a legjobb, ha egy fenyvest találunk a közelben – az elszáradt fenyőágak és fenyőtűk kiválóan égnek.

Praktikus, nem foglal nagy helyet, továbbá nem is nehéz a spirituszkocka. Könnyen beszerezhető például a katonai boltokban. Ahogy látod, nem nagy kunszt a téli természetjárás. Csupán némi odafigyelést és felkészülést igényel, és máris indulhat a kaland!

A cikk megjelent a Turista Magazin 2014. december – 2015 januári számában.