Óriásvírust támasztanának fel a franciák 2015-09-10 Blog, Napi Hírek Megosztás: Tweet Őskori óriásvírust szeretnének feltámasztani a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) tudósai, akik vizsgálataikat az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában ismertetik. A Mollivirus sibericum, azaz a “lágy” szibériai vírus Szibériában, a permafroszt 30 ezer éves rétegéből került napvilágra. Ez a negyedik őskori kórokozó, amelyet 2003 óta felfedeztek, s a második, amelyet a CNRS kutatói találtak. A Pithovirus sibericumot 2013-ban fedezték fel ugyanezen a lelőhelyen, s azóta a francia tudósoknak Petri-csészében már sikerült életre kelteniük a mikroorganizmust – olvasható a PhysOrg hírportálon. A Pithovirus sibericumhoz hasonlóan a Mollivirus sibericum is “gigászinak” minősül, hiszen hossza eléri a 0,6 mikront (1 mikron a milliméter ezredrésze), az “óriások” kategóriájába a besorolást pedig a fél mikron nagyságú kórokozók kapják. A kutatókat azonban nem annyira a prehistorikus vírusok méretei, mint genetikai komplexitása döbbentette meg. Míg az influenza A-vírus mindössze 8 génnel rendelkezik, a legutolsó jégkorszak periódusából származó Mollivirus sibericum több mint ötszáz gént birtokolt, a 2003-ban felfedezett Pandoravirus “tulajdonában” pedig 2500 volt. A CNRS kutatói laboratóriumi körülmények között, a biztonsági előírások maximális betartásával kísérlik meg újraéleszteni a kórokozót, megfertőzve vele egy egysejtű élőlényt, egy amőbát. A francia kutatók vizsgálataik kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedéssel egyre több prehistorikus kórokozó kerülhet napvilágra, s elég néhány fertőzőképes részecskéjük, valamint egy megfelelő gazdaállat, hogy életre keljenek. Fokozza a veszélyt, hogy a permafroszt jelenlegi területe rendkívül gazdag ásványi kincsekben, s ahogy a klímaváltozás nyomán felolvad a talaj, megkezdődhet a nyersanyagok kitermelése. “Óriási kockázatot vállalunk, amennyiben megfelelő óvintézkedések nélkül kezdjük az ásványi vagyon ipari kitermelést” – hangsúlyozta Jean-Michel Claverie, a tanulmány vezető szerzője. Forrás: MTI
