Miből fizetünk az egészségünkért? 2015-04-09 Blog, Napi Hírek Megosztás: Tweet Bár a magyarokat is erősödő egészségtudatosság jellemzi, nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon sokan rabjai egészségkárosító szokásoknak. A dohányzók aránya például az ötödik legmagasabb Európában, az alkoholproblémákat tekintve pedig világviszonylatban is az élbolyba tartozunk. Aggasztó az is, hogy a felnőtt lakosság fele nem végez intenzív testmozgást. Ennek is köszönhető, hogy az uniós élmezőnybe tartozunk az elhízottak arányát tekintve is. Méhnyak-, mell- és vastagbélrák szűrésen az európai átlagnál kevesebben veszünk részt. Ráadásul egészségügyi kiadásainkról az uniós áltagnál kisebb arányban gondoskodunk egészségbiztosítással, pedig azok nagyobb részét finanszírozzuk zsebből, mint az átlagos európaiak. Az egészségtudatosság, az egészségmegőrzés egyre több magyar számára kezd fontossá válni, ami abban is tetten érhető, hogy csökken a káros szenvedélyek rabjainak száma. Egy évtized alatt az európai uniós átlaggal megegyező mértékben, 12%-kal csökkent hazánkban azoknak az aránya, akik naponta dohányoznak. Így is a felnőttek több mint egynegyede dohányzik rendszeresen, ami csak kismértékben haladja meg az uniós átlagot, de a görög, horvát, bolgár és a lett arányok után a legrosszabb adat az EU-ban. A 7. helyen állunk Európában az egy főre jutó, évente 11,4 literes alkoholfogyasztással, ami 1,3 literrel haladja meg az uniós átlagot, de 3,5 literrel alacsonyabb, mint a két évtizeddel korábbi magyar adat. A lakosságszámhoz viszonyított ismétlődő, káros mennyiségű alkoholfogyasztás tekintetében világviszonylatban is az elsők közé tartozunk, 19,3%-ban érinti a probléma a magyar felnőtteket. Az egészséges táplálkozás terén felemás a helyzet: az uniós átlaghoz képest Magyarországon mintegy 8 százalékponttal magasabb azok aránya, akik naponta esznek gyümölcsöt, a zöldségfogyasztás terén viszont lemaradásban vagyunk az EU-hoz képest. Nagyobb probléma, hogy a felnőtt lakosság fele egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada még mérsékelt formában sem, sőt, egyötödük napi 10 percet sem gyalogol. Ennek is jelentős szerepe van abban, hogy Magyarországon a 15 év feletti lakosság 29%-a számít elhízottnak, ami több mint másfélszerese az OECD tagállamok átlagának. Ezzel az adattal az unión belül is az „élmezőnybe” tartozunk. A prevencióban fontos szerepet játszó orvosi vizsgálatokra nem minden esetben fektetünk megfelelő hangsúlyt. Jól mutatja ezt, hogy az európai átlagtól jelentősen elmarad a méhnyakrák, illetve végbélrák szűréseken résztvevők aránya, de mammográfiai vizsgálatokon is kevesebben vesznek részt hazánkban. „Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a magyaroknak az egészségügyi öngondoskodás terén sokat kell még fejlődniük. Ez nem csak az egészségtudatos életmódra, a prevencióra vonatkozik, hanem az egészségügyi kiadások finanszírozására is” – hívja fel a figyelmet Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója. – „Az összes egészségügyi kiadás 29%-át ugyanis saját zsebből fizetik a magyarok, ami a 21%-os uniós átlagnál is magasabb. A magán egészségbiztosítások révén viszont csak 2,7%-át finanszírozzák ezeknek a költségeknek, ami elmarad az európai átlagtól. Pedig az egészségbiztosítások révén nem csak a pénztárcájukat kímélhetik meg az ilyen kiadásoktól, de akár gyorsabban és magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz juthatnak hozzá, vagy bizonyos speciális konstrukciók révén világszínvonalú külföldi gyógykezelést is igénybe vehetnek.” Forrás:
