Chopin epilepsziás volt?

Az alig harminckilenc éves korában, 1949-ben elhunyt Frédéric Francois Chopin rendszeresen szenvedett hallucinációktól, amelyeket spanyol kutatók szerint az agy temporális lebenyét érintő epilepszia okozhatott.

Családja többi tagjához hasonlóan a lengyel zeneszerzőt egész életén át szinte mindig gyötörte valamilyen betegség. Rendszeresen szenvedett légúti betegségekben, tüdőgyulladásban, és gyakorta kínozta depresszió, hallucinációk is üldözték. Lengyel tudósok szerint korai halálát nemcsak tuberkulózis okozta, hanem genetikai eredetű cisztás fibrózis is.

Ezt azonban soha nem bizonyították, mivel a hatóságok soha nem járultak hozzá ahhoz, hogy DNS-mintát vegyenek a zeneszerzőnek a varsói Szent Kreszt templomban konyakban megőrzött szívéből. Manuel Vazquez Caruncho és Franciso Branas Fernandez spanyol orvosok, a lugói kórház neurológiai és radiológiai osztályának szakemberei korabeli dokumentumokat tanulmányozva átolvasták a lengyel zeneszerző széles körű levelezését, a kor írói, köztük Georges Sand, Chopin szerelme műveit.

Bernard Gavoty zenekritikus Chopin életrajzában felidézi, amikor 1848-ban egy manchesteri magánházban adott koncertjén Chopin a b-moll szonátát játszotta, majd hirtelen felállt, és távozott a szobából. Hamarosan visszatért, és befejezte a darabot. George Sand lányához írt levelében – amelyet egyetlen Chopinről szóló életműben sem tettek soha közzé – a zeneszerző azzal magyarázta szokatlan cselekedetét, hogy megrémült, amikor “elátkozott teremtmények jöttek elő” félig nyitott zongorájából, ugyanolyanok, mint amilyeneket már látott éjszaka egy mallorcai kolostorban.

George Sand és egy barátja, Madame Streicher egy másik írása szerint Chopin némelykor olyan lelki állapota került, hogy vad szemekkel nézett, és szó szerint égnek állt a haja. A zeneszerző magáról olykor azt írta, hogy ábrándos állapotban volt képzelet szülte helyszíneken, és egyszer pedig azt mondta, hogy úgy érzi magát, mintha “gőz lenne.” A kutatók áttekintették azokat a pszichiátriai állapotokat, amelyek magyarázatot adhatnak a zeneszerző problémáira.16074Kizárták a skizofréniát, mivel ez a betegség általában hangok hallásán alapul. Migrénes állapot is okozhat hallucinációkat, ezek azonban fél órán át is eltarthatnak, miközben Chopin ilyen jellegű látomásai rövidek voltak, néhány percig, sőt néhány másodpercig tartottak. Kizártak egy másik pszichiátria betegséget, a Charles Bonnet szindrómát is, mivel az szemrendellenességgel is párosul. Chopin gyakran használt ópiumot tünetei elnyomására, ám hallucinációi nem ópiummal kapcsolatos víziók voltak.

A British Medical Journal szaklapjában, a Medical Humanitisben kedden megjelent tanulmányukban a szakemberek azt írják, hogy egyetlen betegség maradt, a központi idegrendszer halántéklebenyének működési zavara miatt kialakuló temporális lebeny epilepszia, amelynek rohamai rövid, sztereotipikus látomásokat, idegenségérzést idézhetnek elő, olyanokat, amelyekről Chopin is beszámolt. Ilyen állapotban a betegre nem tör álmosság, és nem veszti el eszméletét sem.

A spanyol kutatók emlékeztetnek arra, hogy abban az időben még nem értették igazán az epilepszia lényegét, és Chopin orvosai könnyen félreértelmezhették állapotát. Elismerik ugyanakkor, hogy ez csak egy diagnosztikus feltevés. Ennek ellenére ez segíthet abban, hogy új fényben nézzenek a zeneszerző életművére, jobban megértsék őt és életét – írják tanulmányukban.

Forrás: