Krónikus fájdalom? A fájdalomtűrő képesség öröklődhet

Krónikus fájdalom szindróma: egy komplex kórkép

Az akut fájdalom szemben – ami egy idegrendszeri válasz egy konkrét problémára, például sérülésre -, a krónikus fájdalom esetében az érzés tartós, hetekig, sőt akár évekig is tarthat – hangzott el az American Academy of Neurology nevű szervezet egy korábbi rendezvényén. A krónikus fájdalom származhat egy krónikus betegségből, mint ízületi gyulladás, fertőzés vagy daganat, egy sérülésből fakadó következményből, illetve az is előfordulhat, hogy nem található mögötte semmilyen konkrét sérülés vagy betegség.
A krónikus fájdalom szindróma(KFSZ) gyakran többféle érzet kombinációjaként jelenik meg, mint a fejfájás, a hátfájás vagy az idegi fájdalmak. Ehhez csatlakozhat még krónikus fáradtság szindróma, és nem ritkán jelen vannak olyan betegségek, mint a fibromyalgia, az endometriózis, az IBS, a vulvodynia és bizonyos ízületi diszfunkciók.

A gének is meghatározzák a fájdalom érzékelését   

Egy 2014-es amerikai tanulmányban 2721 KFSZ-beteget kértek meg, hogy osztályozzák a fájdalmukat 0 és 10 közt. Mindannyiuknak opioid tartalmú fájdalomcsillapítók voltak felírva. A kutatók 3 csoportra osztották őket: akik 1-3 közti osztályzatot adtak, az alacsony fájdalom érzékelésű csoportba kerültek, 4-6 közt volt a közepes fájdalom érzékelésű csoport, és 7-10 közötti osztályzattal alakult meg az erős fájdalom érzékelésű csapat. A betegek többsége, 46 %-uk a közepes csoportba került, közel ekkora, 45 % volt a magas fájdalom érzékelésű emberek aránya. Végül csupán 9 %-nyi betegnek volt alacsony a fájdalomérzékelése.
A kutatók pedig genetikai hasonlóságokat keresve rájöttek arra, hogy az egyes csoportok tagjai közt nagyobb valószínűséggel fordulnak elő bizonyos génvariánsok, ami azt jelenti, hogy a fájdalom érzékelésének genetikai meghatározottsága is van. Ez a tény pedig sokat segíthet a fájdalom vizsgálatában, a jelenség megértésében, és ha valóban sikerül a KFSZ mögött álló géneket beazonosítani, sokkal célzottabb kezelések is elérhetők lesznek.

Mit tehet az orvos?

– Amíg nem tárható fel pontosan a KFSZ genetikai, valamint pszichés háttere, a legtöbb, amit tehetünk, ha holisztikus szemlélettel fordulunk a betegek felé és komplex kezeléssel igyekszünk segíteni nekik – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa.
– A krónikus fájdalommal élő betegek többnyire több stációt is végigjárnak, míg pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez jutnak, ezért könnyen bekerülhetnek egy lefelé tartó spirálba, ami növekvő szorongáshoz, depresszióhoz vezethet. Ez pedig önmagában is tovább fokozza a fájdalmat. A rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis szinte már fél gyógyulás. Ha megtaláltuk a kiindulópontot, eldönthetjük, hogy milyen kezelés válik be leginkább, vagy hogyan milyen kombinált kezelés lehet a legjobb hatásfokú. Szóba jöhet a célzott injekciókúra éppúgy, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas– vagy orvosi kollagén injekciók, a lágylézer-, a lökéshullám terápia, valamint a neurálterápia. Mindezt fontos megtámogatni funkcionális gyógytornával és mentálhigiénés segítséggel is, pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénikusok segítsége nélkül nem lehet teljes a gyógyulás. Neurológus és immunológus szakorvosi segítség is szükséges lehet az orvosi csapat munka részeként. Annak pedig, aki nyitott rá, nem csak a nyugati orvoslás eszközeit érdemes felajánlani, de akár az orvosi akupunktúrát is, amellyel mind fizikai, mind mentális-pszichés síkon lehet segíteni. A legfontosabb, hogy a páciens elhiggye, hogy megszabadulhat a kínzó panaszaitól, amit sokan talán hipochondriának vélnek, holott látnunk kell, hogy a nehezen behatárolható tünetek valódi szenvedést okoznak. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több oldalról közelítsünk a krónikus fájdalom szindróma felé, és mindenképpen bátorítsuk a sokszor elkeseredett pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.