Ennyit kellene mozogni életkor és élethelyzet szerint

Azt eddig is tudtuk, hogy szükséges mozogni ahhoz, hogy egészségesek és fittek maradjunk, sőt ahhoz is, hogy beindítsuk, felgyorsítsuk a gyógyulás folyamatát.

Most azonban egy hiteles amerikai szervezet konkrét ajánlást tett a mozgás ajánlott mennyiségéről, amelyet dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa elemzett.

Nem mozgunk, pedig kellene

Amerikai felmérések szerint a felnőtt és tinédzser korú lakosság 80 %-a nem végez elég fizikai aktivitást és Magyarországon sem jobb a helyzet. Holott bizonyítékok támasztják alá, hogy a mozgásnak pozitív testi-, szellemi-, sőt lelki hozadékai is vannak, amelyek gyakorlatilag nem pótolhatók mással. A konkrét eligazodás végett született meg a  Physical Activity Guidelines Advisory Committee Scientific Report, ami tulajdonképpen egy tudományos alapokon nyugvó ajánlás a fizikai aktivitás mennyiségére és minőségére vonatkozóan. Ebben korosztályok és élethelyzetek szerint csoportosítják a javaslatokat.

Felmerül az örök kérdés: vajon mivel teszünk jót? Ha mozgatjuk, vagy ha inkább pihentetjük a a térdet?

Mozgassuk a fájós térdet, vagy pihentessük?

• 3-5 éves kor közt: gyakorlatilag ébrenlétük során szinte egész napi aktivitás ajánlott a gyerekeknek.
• 6-17 éves kor közt: legalább napi 60 percnyi közepes vagy intenzív testmozgásra van szüksége a fiataloknak.
• Felnőtt korban: heti 150-300 perc közepes intenzitású vagy 75-150 perc erős intenzitású mozgás szükséges. Ehhez legalább heti 2 izomfejlesztő edzés ajánlott.
• Kismamák és frissen szült nők: legalább heti 150 percnyi közepes intenzitású mozgás ajánlott, a nőgyógyász jóváhagyásával.
• Krónikus betegséggel vagy fogyatékossággal élők: azoknak, akik képesek rá, a felnőtteknek ajánlott mozgásmennyiség az optimális, mind az aerob, mind az izomfejlesztő edzések tekintetében.

A szakértők ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a több mozgás – kevesebb ülés kombináció akkor is hasznos, ha nem érjük el az ajánlott mennyiségeket.

Foto:123rf.com

De milyen hasznunk lesz a mozgásból?

Nyilván ki-ki a személyes életében keresi a mozgás hasznának bizonyítékait, de érdemes ismernünk a makrogazdasági adatokat is. Amerikai felmérések szerint ugyanis a mozgásszegény életmódból eredő betegségek éves költségei 117 milliárd dollárra rúgnak, és az idő előtti halálozások 10 %-a is ezen ok miatt következik be. A mozgásból származó egészségnyereség azonban személyes szinten is jelentős.

•  A csontok egészségének fejlődése és a testsúly normál értéken tartása 3-5 éves kor közt.
• Javuló kognitív funkciók 6-13 éves kor között.
• Csökkenő rizikó a daganatos betegségekre vonatkozóan.
• Az agy egészséges működésének fenntartása felnőttkorban, beleértve a javuló kognitív funkciót, a csökkenő stressz-szintet és depressziót, az alvás és az életminőség javulását.
• Idősebbeknél az esésekből származó sérülések kockázatának csökkenése.
• Kismamáknál a túlzott súlygyarapodás megelőzése, a terhességi diabétesz és a szülés utáni depresszió rizikójának csökkenése.
• A krónikus betegséggel vagy állapottal élőknél javuló funkciók és életminőség, a bármilyen okból bekövetkező halálozás rizikójának csökkenése.

Bizonyított hatások

– A megfelelően kiválasztott és felépített fizikai aktivitás, amelyet az egészségi állapothoz, célokhoz, lehetőségekhez szabunk, valóságos „csodaszer”, azéletmód orvoslás egyik legfontosabb alapeleme – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa. – Elismert kutatási eredmények igazolják, hogy a rendszeres mozgás – és természetesen a mellé csatlakozó étrend és mentális-pszichés fittség – számos betegség rizikóját csökkenti, illetve elősegíti a belőlük való gyógyulást. Ilyenek többek közt a szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai és egyes daganatfajták. Ezen kívül a mozgás csökkenti a demencia, az Alzheimer-kór kockázatát, a szorongást és más hangulatzavarokat, segít a fogyásban, illetve a normál testsúly megtartásában, a csontok egészségének megőrzésében, és a csoportban végzett mozgásnak komoly hatása lehet a szociális funkciókra is. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fizikai aktivitás az egyik legnagyobb szerepű megelőző-gyógyító tevékenység, amelyet meglévő betegségek esetén természetesen mindig szakértővel egyeztetve ajánlatos végezni.

Forrás: Életmód Orvosi Központ