Hasnyálmirigyrák: miért késik a gyógyítás? 2014-11-23 Blog, Mindent a rákról Megosztás: Tweet Húszból csak egyetlen hasnyálmirigyrákos betegnek van esélye arra, hogy 5 évvel a betegség felfedezése után még életben legyen, a betegek többsége egy éven belül áldozatává válik az agresszív daganatnak. Változást az hozhatna, ha egyrészt több embernél fedeznék fel hamarabb, még műthető állapotban a betegséget, másrészt hatékonyabb gyógyszerek állnának rendelkezésre – adott látleletet a hasnyálmirigyrák elleni küzdelem november 13-i, első világnapja előtt prof. dr. Bodoky György, a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa egy budapesti sajtótájékoztatón. “A helyzet drámai: nagyon sok betegünket elveszítjük, mert nincs a kezünkben eszköz, hogy ezt megakadályozzuk” – jelentette ki Bodoky György. – “Teljes gyógyulásra vagy években mérhető túlélésre azoknak van esélye, akiknek sikerül sebészileg eltávolítani a daganatát, ám ők ma a betegeknek csak kis részét alkotják. A hasnyálmirigyrákot ugyanis – mivel kezdetben nem okoz tüneteket – a legtöbbször csak akkor ismerik fel, amikor már ráterjedt a környező nyirokcsomókra, erekre és szervekre, azaz műtétileg lehetetlen eltávolítani. Ugyan az onkológiai kezelésekkel fel lehet tartóztatni a betegséget, ám a tumor a legtöbb esetben hamar ellenállóvá válik a ma elérhető gyógyszerekkel szemben.” A betegség rossz kilátásai nemcsak Magyarországra érvényesek: az Európai Unió előrejelzése szerint a daganatos halálesetek egyre nagyobb arányáért okolható a hasnyálmirigyrák, a jelenlegi tendenciák pedig a helyzet további romlását vetítik előre. Ez motiválta az Európai Parlamentet, hogy az első hasnyálmirigyrák elleni világnaphoz kapcsolódva „válságtanácskozást” hívjon össze Brüsszelbe. Bodoky György is részese annak a nemzetközi kezdeményezésnek, amely keretében az egész kontinensről meghívták a szakorvosokat, kutatókat, betegszervezeteket és egészségpolitikusokat, hogy próbáljanak stratégiát kidolgozni a helyzet javítására. “A hasnyálmirigyrák a kutatásban is mostohagyerek: az eddigi kudarcok után kevés vállalat vállalja fel a kockázatot, hogy a betegség kutatásába befektessen. Pedig a szakorvosok elkötelezettek: ezt jelzi az is, hogy a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság november 13-15. közötti tudományos kongresszusán is napirendre kerülnek a hasnyálmirigyrák legújabb kezelési tapasztalatai” – vázolta a jelenlegi helyzetet Bodoky György. – “Érdemi változást az hozhat, ha egyrészt világszerte nagyobb hangsúlyt kap a betegség kutatása, másrészt az emberek többet tudnak a betegségről, egészségtudatosabban élnek és panaszok esetén nem halogatják az orvoshoz fordulást. Felhasi fájdalmak, puffadás, emésztési problémák, vénagyulladás, sárgaság jelezheti a hasnyálmirigy betegségét. A tünetek ugyanakkor nem egyediek, azokat számos más betegség is okozhatja. A lényeg: azonnali kivizsgálás indokolt.” A hasnyálmirigyrák kialakulásában kis szerepe van az öröklődésnek. A betegséget összefüggésbe hozzák vegyi ártalmakkal, valamint a dohányzással a szervezetbe jutó méreganyagokkal is, s például a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás is sokszorosára növeli a kockázatokat. Viszont sem képalkotó, sem laboratóriumi módszer nincs, ami alkalmas lenne célzott népegészségügyi – tehát a panaszmentes emberek millióit bevonó – hasnyálmirigy-szűrésre, ezért a kockázati csoportba tartozók „onkológiai ébersége” lehet az egyik kulcsa a pozitív változásoknak. “Minél több páciensünk kerül műthető állapotban orvoshoz, annál több embernek adhatunk esélyt a gyógyulásra. Az onkológiai kezeléseket pedig a célzott gyógyszeres terápiák forradalmasíthatják: egy-két évtizeddel ezelőtt más daganattípusokban is csak néhány hónapos életelőnyt nyújtottak a gyógyszerek, de ezek a lépések fontosak és kihagyhatatlanok, mert ezek vezettek oda, hogy ma már egyre több gyógyíthatatlan daganattípust képesek vagyunk krónikus betegséggé szelídíteni, s a betegeinknek jó életminőségben megélhető hosszú éveket biztosítani. A hasnyálmirigyrákos betegeknek is meg kell adnunk ezt az esélyt” – szögezte le Bodoky György. Forrás: