Ne késlekedj! - Menj szemészeti ellenőrzésre, ha ezt tapasztalod!

Október a látás hónapja. Minden évben több hetet szentelünk annak, hogy felhívjuk a figyelmet szemük és látásuk egészségére, annak megőrzésére. A legtöbben sajnos csak akkor mennek szemorvoshoz, ha viszonylag hirtelen kialakult látási panaszuk van.

Jellemző, hogy a betegek a látási panaszokat szemüveg problémának ítélik meg, és (részben a könnyebb hozzáférhetőség miatt) optikai üzletben kérnek szemüveg vagy kontaktlencse cserét anélkül, hogy egy részletes szemorvosi vizsgálat a szem valós állapotát, betegségeit feltárhatná. A látás változása és romlása messze túlmutat a szemüvegrendelésen. Akkor is így van ez, ha a megfelelő szemüveg a jó életminőséghez elengedhetetlen.

Számos olyan állapot és betegség gyakori, melyek fennállása esetén rendszeres szemorvosi ellenőrzés szükséges. Ezek legtöbbje olyan, a látást is veszélyeztető súlyos betegség, ami kezdeti stádiumban nem vagy nem feltétlenül okoz látási panaszt, és ha a korai állapotban a látás kissé romlik is, az ekkor még nem jelentős mértékű. Milyen betegség, illetve életkor esetén szükséges rendszeres ellenőrzésen részt venniük?

Fotó: 123rf.com

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás (hipertónia) az egyik leggyakoribb kóros állapot a felnőtt lakosság körében. A csendes gyilkosnak nevezett betegség folyamatosan károsítja az ereket, így egy idő után könnyen sztrókhoz, veseelégtelenséghez vagy szívinfarktushoz vezethet. Azt, hogy az erek milyen állapotban vannak, csak a szemfenék részletes vizsgálata révén állapíthatjuk meg. Ennek az az oka, hogy a szemfenéken, azaz a retinában futó erek (artériák, vénák, kapillárisok) részleteiben láthatóak a vizsgálat során, így állapotuk standard klasszifikáció szerint jellemezhető. A szemfenék ereinek állapota megfelel a szervezet egyéb szöveteiben (például a szívben, az agyban, a vesében) lévő erek állapotának. Az állapot kóros volta igazolja, hogy a magasvérnyomás betegség valóban fennáll (fixált hipertónia), és megmutatja, hogy a magasabbnak mért vérnyomásérték nem az orvosi vizsgálattól való szorongás (“fehér köpeny hipertónia”) miatti átmeneti jelenség. Az erek állapotának rosszabbodása pedig kezelt magasvérnyomás betegség esetében is jelzi, hogy a vérnyomás beállítás nem sikeres, azaz 24-órás automata vérnyomásmérésre, a kezelés módosítására, a beteg kezelési együttműködésének fokozására stb. van szükség. Panaszmentes személyek esetében a szemfenék vizsgálata mutathatja ki a szélsőségesen magas vérnyomással járó, közvetlenül életveszélyes magasvérnyomás formákat is, melyek azonnali kórházi ellátást igényelnek. Ilyen esetben a szemfenéki elváltozások különösen súlyosak (hipertenzív retinopátia). Természetesen a részletes és szakszerű szemorvosi vizsgálat során egyéb műszeres vizsgálatok (pl. optikai koherencia tomográfia, OCT) is történnek az állapot függvényében. A fő szabály az, hogy magasvérnyomás betegség esetén a részletes szemorvosi vizsgálatnak évente meg kell történnie.

Fotó: 123rf.com

Cukorbetegség

A magas vérnyomáshoz hasonlóan a tartósan vagy ingadozóan magas vércukorszint is komoly károsodást okoz a szem ereiben és a látóidegben. A cukorbetegség szövődményeként kialakult látáskárosodás hazánkban is a vakság egyik vezető oka. A cukorbetegség okozta érkárosodás szemfenék vizsgálattal történő megítélése fontos információt biztosít a szervezet egyéb szöveteiben kialakuló érkárosodás felméréséhez is. A diabétesz okozta látáskárosodás neve diabéteszes retinopátia. A diabéteszes retinopátia több, standardizált súlyossági kategóriába osztható. Ezek egy részében a szénhidrát anyagcsere korrekt beállításán túlmenően a szemfenék lézer kezelése vagy a retina műtétje (vitrektómia, érújdonképződést gátló injekciók adása a szembe stb.) is szükséges. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a szemészeti elváltozások a rossz szénhidrát anyagcsere fennállásának időtartama és súlyossága által meghatározottan alakulnak ki. Ez azt jelenti, hogy a diabétesz fennállásnak hosszabbodása és a romlás erősen összefügg. Sajnos a gyakoribb diabétesz forma, a 2. típusú (azaz nem gyermek/fiatal korban kialakuló) cukorbetegség sok éven át tünetmentesen is jelen lehet, mire diagnosztizálják. Ez azt jelenti, hogy a cukorbetegség ismert fennállási idejénél a valós fennállási idő jóval hosszabb. Ezért cukorbetegség esetén annak diagnosztizálásakor, majd évente (súlyos szemészeti szövődmények esetén sűrűbben) részletes szemorvosi vizsgálatra van szükség. Noha ez része a vonatkozó szakmai szabályoknak, a gyakorlatban nagyon sok esetben a szemorvosi ellátásra és az abból következő információ belgyógyászati hasznosítására nem kerül sor. Éppen ezért a szemészetileg panaszmentes cukorbetegeknek célszerű a rendszeres szemészeti vizsgálatot saját maguknak is kezdeményezni, ha kezelőorvosuk nem indítaná el azt. A diabéteszes retinopátia késői szakaszában a látás nagyon jelentősen romlik. Ebben a stádiumban azonban minden szemorvosi erőfeszítés ellenére sem érhető el olyan jó látási eredmény, mint ami a korai kezeléssel és a hatékony (akár inzulin adást is magában foglaló) szénhidrát anyagcsere beállítással elérhető lett volna.

Családban előforduló zöldhályog

A zöldhályog (glaukóma) erős családi halmozódást mutat. Ha valakinek a szüleinél, nagyszüleinél fennáll(t) ez a betegség, akkor 40 éves kor felett rendszeres (évenkénti) ellenőrzés javasolt panaszmentesség esetén is. Noha a zöld hályog a vakság egyik vezető oka világszerte, a glaukóma legtöbb formája kezdetben nem okoz zavaró látási tüneteket, ám a fennállása során a látóideget egyre fokozódó mértékben károsítja. A már kialakul károsodás visszafordíthatatlan. A látás számos tényezője közül a zöld hályog elsősorban a látóteret rontja le észrevétlen módon, jellemzően mintegy egy évtized alatt. Amikor a központi éleslátás is károsodik (és a beteg észreveszi, hogy látása megromlott), a folyamat már a legvégén tart, és nagyon kevéssé befolyásolható. Mivel a romlás megállítását szolgáló kezelés csak akkor kezdhető meg, ha a zöld hályogot felfedezték, a beteg számára az a jó, ha a diagnosztizálás korán, még a panaszmentes stádiumban megtörténik. Ekkor ugyanis még sok látóideg rost és sejt megtartható, és a látás az élet további hosszú éveire, évtizedeire biztosítható.

Fotó: 123rf.com

A zöld hályognak számos eltérő formája van, de a legtöbb forma 40 éves kor után alakul ki. Ezért érdemes ettől az életkortól kezdve mindenkinek kb. 3 évente részletes, műszeres teszteket is magában foglaló szemorvosi vizsgálaton részt vennie (ahol az egyéb, még panaszt nem okozó szembetegségek is észlelhetők). Kinek a vérrokonai között glaukóma előfordult (és ezért jelentősen fokozott a kockázata erre a betegségre) a 40 éves kortól kezdődő rendszeres, célzott és részletes szemorvosi vizsgálat különösen ajánlott.

50 éves életkor felett

„Az idősödéssel számos szembetegség gyakorisága jelentősen növekszik. Ilyen betegség például a szürke hályog (katarakta), a zöld hályog (glaukóma), az üvegtest öregedése és leválása a retináról, a szemszárazság, a szemhéjak kötőszöveti gyengülése, ami szemhéji rendellenességekben nyilvánul meg és az időskori makula degeneráció. Noha az olvasó (közeli) szemüveg dioptriája is változik 40 és 65 éves kor között (jellemzően 5 évente mintegy plusz fél dioptriával erősebb lencsére van szükség), ez nem tekinthető betegségnek, hiszen a szemlencse normális öregedése okozza, és szemüveggel a látás élessége megtartható. Viszont mindenkinek értenie kell, hogy a szemüveg és annak rendelése/elkészítése nem szemorvoslás. Érdemi és részletes szemorvosi vizsgálat híján azt a hamis illúziót keltheti, hogy amit egy egészségtudatos személy a látása megőrzésért tehet, azt a szemüveg felíratással meg is tette. Éppen ezért, hogy a komoly látáskárosodást megelőzzük, a fent leírtak szerint, rendszeresen korrekt szemorvosi vizsgálaton célszerű részt venni még a szemészetileg panaszmentest személynek is” – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosától, glaukóma specialistája.

Milyen panaszok esetén szükséges mielőbb szemészeti vizsgálaton részt venni?