Mit jelezhet a szorító mellkasi fájdalom?

A mellkasi fájdalom sokféle lehet. Gyakoriságát tekintve lehet állandó, vagy hullámokban jelentkező, jellegét tekintve pedig élesen nyilalló, szúrón, vagy tompán sajgó, nyomásra, vagy szorításra emlékeztető. Egy biztos, megjelenése mindig nagy rémületet okoz, mert többségünknek rögtön a szívroham jut róla  eszébe. Arról kérdeztük, Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy mi állhat ennek a rendkívül ijesztő jelenségnek a hátterében, és hogy valóban rögtön a legrosszabbra kell –e gondolnunk, ha ilyen tüneteket tapasztalunk?

A szív mellett, más szervek, sőt a stressz is okozhatnak mellkasi fájdalmat

A mellkasi fájdalom az egyik  leggyakoribb probléma, amellyel a kardiológust felkeresik. Bár ezeknek a fájdalmaknak, csak egy része szív eredetű, fontos az elkülönítő diagnózis, amely az orvos feladata. Ez a tünet általában, valamilyen szívbetegségre vezethető vissza, de az esetek mintegy 25-30%-ában nem szív eredetű elváltozás áll a háttérben. A kiváltó ok bármelyik, a mellkasban, de akár a mellkason kívül elhelyezkedő szerv is lehet. A tüdő, a nyelőcső, a légcső, a bordák, a mellhártya, a bordaközi izmok elváltozásai is okozhatnak ilyen panaszokat, de magyarázata lehet akár a hasnyálmirigy gyulladása, az epehólyag betegsége, sőt még vírusfertőzés is. Előfordulhat azonban az is, hogy egyáltalán nincs szervi elváltozás a háttérben, hanem a fokozott izgalom, vagy érzelmi eredetű stressz váltja ki.

Ha az ok szív eredetű

Ha a fájdalom „szív eredetű”, akkor felmerül többek között, myocarditis (szívizomgyulladás) vagy pericarditis (szívburokgyulladás), illetve, angina pectoris (mellkasi fájdalom) gyanúja is. Ez utóbbi akkor alakul ki, ha a szívet körülvevő koszorúerek nem képesek elég oxigént szállítani a szívhez, egy meszesedés következtében kialakult szűkület miatt.  Az oxigénhiány ilyenkor mellkasi fájdalom formájában nyilvánulhat meg. Ez a kellemetlen érzés általában pihenésre, megállásra enyhül, azonban, ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham is lehet a következmény, hiszen a vérellátás akadályozottsága miatt a szívizom egy része elpusztul. A szívbetegségre utaló mellkasi fájdalom kisugározhat a karba, a vállba, a hátba vagy akár az állkapocsba is. „Fontos információ, hogy sokaknál, már a szívinfarktust órákkal, vagy akár napokkal, hetekkel megelőzi néhány figyelmeztető, intő jel, mint például a nyomásérzés a mellkasban, a mellkasi, vagy a mellkasból kisugárzó fájdalommal együtt jelentkező légszomj, a hányinger, az izzadás, a gyengeség. Ezekre a tünetekre feltétlenül oda kell figyelni és azonnal orvoshoz kell fordulni” – figyelmeztet Dr. Vaskó.

A szívpanaszok kivizsgálása

A fentiek alapján tehát a mellkasi fájdalmat kiválthatja organikus (szervi eredetű) eltérés, de egészen más is lehet a magyarázata. „Mivel a tünetek lehetnek egyszerűen elmulaszthatók, de akár életveszélyes helyzetet is előrejelzők, így az okok tisztázása miatt, haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni” – javasolja a kardiológus. A szakorvos, a diagnózis felállításához kikérdezi a kórtörténetet, információt kér az esetlegesen meglévő más betegségeket illetően és fizikális vizsgálatot végez. Különböző rizikófaktorok jelenlétét is felméri vérnyomásméréssel, valamint vérvizsgálatokkal, a szív elektromos aktivitását pedig, EKG-vel követi nyomon. Ezzel a diagnosztikai eszközzel kimutathatók a különböző ritmuszavarok, vezetési zavarok és egyéb eltérések is. Azt, hogy van-e a betegnek terhelésre jelentkező ritmuszavara, illetve szív-vérellátási zavara, a szív terheléses EKG vizsgálatával állapítható meg. Ez után, az alapos kivizsgálás után állítható fel a páciens számára az a terápia, amellyel jelentősen javítható a szívének működése.

A korai felismerés és az életmód szerepe a gyógyulásban

„Nem lehet elégszer kiemelni, hogy a szívbetegségek kezelésében és az abból való felépülésben is, igen nagy jelentősége van a korai felismerésnek, hiszen az idejében diagnosztizált kóros eltérések megfelelő terápiájával súlyos, akár halálos kimenetelű szövődmények kerülhetők el. Az idejében elkezdett kezelés mellett még az életvitel, a táplálkozási szokások, a testmozgás, a stressz kezelésének képességét, illetve a káros szenvedélyekről való lemondás jelentőségét tartom kiemelkedő fontosságúnak a szív eredetű megbetegedések megelőzésében”– osztja meg tapasztalatait Dr. Vaskó Péter.

Forrás: https://napidoktor.hu/index