Mit is jelent az hogy holisztikus? 2011-03-11 Kórkép Megosztás: Tweet A „holisztikus” kifejezést általában a kiegészítő egészségügyi kezelések leírására szokták használni. De mit is jelent valójában az, hogy holisztikus? A holisztika a teljességre, az egészre való törekvést jelenti; a holisztika az a gyógyítási mód, melynél figyelembe veszik a beteg értelmi, fizikai és szociális állapotát is. Ebbe beletartozik a beteg életmódja (testedzés, alvási szokások, stb.), az étkezési szokásai (köztük a drogok és az alkohol), érzelmi élete és szociális kapcsolatai, valamint a fizikai környezet, ahol a páciens él, beleértve a klímát és az időjárási viszonyokat. A kínai orvostudomány azon az elképzelésen alapszik, hogy az ember mélyen és elválaszthatatlanul kapcsolódik a környezetéhez és sokat segít, ha megértjük, hogy a külső környezet milyen hatással van a testünk belső környezetére. A kínai orvoslás egyik alapja a csí. A csít rendkívül sok oldalról közelíthetjük meg. Általában belső erőnek nevezik, egy olyan univerzális energiának tartják, amit akkor érzékelünk, ha a hatalmunkban áll irányítani. Ha a védekező csí nem elég erős, akkor a környezeti kórokozók is könnyebben jutnak be a szervezetünkbe. A kínai orvoslás szerint a kívülről érkező környezeti támadások mellet bizonyos betegségek belülről támadják meg a szervezetet, ezeket a betegségeket a belső faktorok, azaz az érzelmek hozzák létre. A kínaiak öt pusztító hatású érzelmet neveznek meg: aggodalom, düh, félelem, szomorúság és a túláradó öröm, vagy a mánia. A kínai filozófia szerint ezek az érzelmek mind hatással vannak valamelyik szervünkre és a test csíjére. Azoknak az embereknek, akiknek a kiegyensúlyozatlansága a külső környezeti energiákat tükrözi, a tüneteik gyakran rosszabbá válnak, ha az időjárás hasonlóvá válik a belső állapotukhoz. A belső hővel rendelkező emberek (akár külső, akár belső okokból kifolyólag) tünetei rosszabbá válnak meleg időben, viszont javul az állapotuk hideg időben. A belső hideggel rendelkezőknek pedig épp hideg időben romlanak a szimptómáik, és meleg időben érzik jobban magukat. Az étel érzékelése növeli a dopaminszintet a túlevőkben Agyi képalkotó vizsgálattal kimutatták, hogy a túlevéses zavarban szenvedőkben már az étel puszta látványa és illata is megnöveli a jutalmazással és motivációval összefüggő agyi vegyület, a dopamin szintjét. Az amerikai energetikai minisztérium Brookhaven-i Országos Laboratóriumának kutatói 18 elhízott személyt vizsgáltak, akik közül tíz esetében túlevéses zavart diagnosztizáltak. Pozitronemissziós tomográfiával (PET) vizsgálták az alanyok agyát, miután nyomjelző izotópot fecskendeztek be, hogy megkössék az agy dopaminreceptorait. Mindegyik alanyt négy alkalommal vizsgáltak két különböző napon, mindkét alkalommal 16 órás koplalás után a dopaminjeleket felerősítő gyógyszer alkalmazásával és alkalmazása nélkül is. A metilfenidát a dopamin újrafelvételét gátolja az agy szinapszisaiból. A metilfenidát nélküli vizsgálatok során az alanyok placebót kaptak. Ezután a kutatók semleges stimulusokat mutattak és szagoltattak a résztvevőkkel, és közben vizsgálták az agyműködést. Amikor metilfenidát alkalmazása után megérezték az étel illatát, a túlevők agyában jelentősen megnőtt a dopaminszint a jutalmazással és a motivációval összefüggő agyterületeken, azaz a nucleus caudatusban és a putamenben. A legsúlyosabb túlevéses zavarban szenvedő alanyok esetében volt a legmagasabb a dopaminszint a nucleus caudatusban. A dopaminszint nem emelkedett jelentős mértékben a többi agyi területen vagy más körülmények között egyik csoportban sem, és nem mutatott összefüggést az alanyok testtömeg-indexével. Forrás:
