Mi történik azzal, aki súlyosan megég? 2015-06-01 Blog, Kórkép Megosztás: Tweet Az égés foka függ a bőr vastagságától is – gyakran hallunk égési sérülésekről, de tudjuk-e vajon, melyik fokozat mit takar? Sajnos, a súlyos égési sérülések nem is olyan ritkák. Égési sérülés még napégés esetén is létrejöhet, de jellemzőbb, hogy azt tűz, illetve áram okozza. Mégis, mi alapján osztályozzák a híradóban is oly sokszor hallott égési sérüléseket? Mit takarnak a fokozatok? Az égési sérülés fokozatai azt jelzik, milyen mélységben égett meg a bőr. Az ember bőre más-más vastagságú bizonyos testrészeken, a legvékonyabb területek – így az arc, a kéz, illetve a nemi szervek tájéka – könnyebben és súlyosabban sérülhetnek. Amennyiben egy felnőtt embert 60 fokosnál melegebb hő ér, elég hozzá néhány másodperc, hogy harmadfokú égési sérülést okozzon neki. Az elsőfokú égés esetén csak a bőr legfelső rétege ég meg: kivörösödik és fáj. Másodfokú égésnél felületes sérülés és mélyebb égés is tapasztalható, több típusa van: az első esetben a bőr legfelső, valamint az irha felső rétege szenved sérülést, a fájdalmas seb alapja piros, hólyag alakul ki, ha hozzáérünk, elfehéredik. A második típusnál azonban már az irha mélyebb rétege is károsodik. A seb alapja nem piros, hanem fehér. A harmadfokú égési sérüléskor teljes vastagságában sérül a bőr, a fájdalmat érzékelő receptorok is kárt szenvedtek, ezért a beteg már nem érez a területen semmit, hólyag sem keletkezik. A sérülés felszíne, attól függően, mennyire szennyeződött, barna, fehér vagy fekete. Negyedfokú égés esetén elpusztulnak a bőr alatti szövetek is. Így az izmok, a csontok – el is szenesedhet az égett végtag. Egy százalék testfelszín a tenyér méretét jelenti, ennek alapján adják meg a szakemberek, milyen mértékben égett a testfelület, mekkora annak kiterjedése. Ha nagy kiterjedésű az égett testfelület, a Wallace-féle 9-es szabályt használják az égés kiterjedésének kiszámítására. Így pl. a fej-nyak égése 9 százaléknak számít, egy felső végtag is 9 százaléknak, de az alsó végtag már 18 százaléknak, míg a törzs 36 százaléknak számít. A nagyon súlyos égési sérüléseket szenvedett beteget az ilyen esetekre specializálódott, felszerelt égési centrumokban tudják kezelni. Hogy a beteg állapota mennyire súlyos, az az égés mélysége mellett attól is függ, milyen egyéb sérülései vannak, milyen általában az állapota. Súlyosbító tényező lehet, ha füstmérgezést kapott, mérges gázt lélegzett be, de nem kis problémát jelent a láng vagy a forró levegő belélegzése sem, hiszen a beteg ilyenkor légúti égést szenved, mely gyorsan életveszélybe sodorhatja őt. Könnyebb sérültnek számít az első- és a másodfokú égés, mely a 10 százalékot nem haladja meg. A harmadfokú égés is ide tartozik 2 százalék alatt, illetve, ha a sérülés az arcot, kezeket, nemi szervek táját nem érintette. Hozzáértő szakemberek kellenek az égési sérülések ellátásához – ők tisztában vannak azzal is, hogy az áramütés, noha külsőleg nem tűnik nagy sérülésnek, a felszín alatt negyedfokú égést okoz, és igen nagymértékű szöveti elhalást eredményez. Az áramütött beteg sok esetben agykárosodást, szívkárosodást is szenved, vagyis lehetséges, hogy kis esélye van a túlélésre. Hogy egy súlyosan égett sérültnek mekkora esélye van a gyógyulásra, túlélésre azt egy, ún. Baux-index alapján tudják az orvosok megbecsülni. Az eredményhez a beteg életkorát, illetve a sérülés kiterjedését kell megadni százalékban. Ha a mutató a 80-at nem éri el, akkor a páciensnek jók az esélyei a túlélésre– ám ha 100 felett van, akkor kevés az esély. 50 százalékos a túlélés lehetősége, ha a mutató 80 és 100 közé esik. Természetesen hiába idősebb valaki, ha égési sérülései kevésbé súlyosak – ilyenkor nyilvánvaló, hogy nagyobb eséllyel épül fel, mint aki fiatalabb, de nagyobb mértékben égett meg, vagy légúti égése is van. Hogyan kezelhetőek a betegek? Amikor a felszíni kezelés nem elég, az égési sérülést csak műtéti úton lehet ellátni. Égési sérülés esetén nagyon fontos folyó, hideg csapvízzel vagy borogatással menteni a további szövetkárosodástól a megégett testfelületet. A jég nem annyira alkalmas, mert akár lokális fagyást is okozhat. A felszínes égést az orvos többnyire – fertőtlenítés után – kötés felhelyezésével látja el. A műtét elsődleges célja a bőr folytonosságának gyors helyreállítása. Ha ugyanis ez sikerült, a csúnya, maradandó hegek kialakulása megelőzhető. Az operációhoz speciális felszereltség és hozzáértés kell. Mély sérülések esetén a betegen műtéti úton bőrhelyettesítést kell végezni – a balesetet követő 24-48 órán belül határozni kell arról, sor kerüljön-e ilyen beavatkozásra: a műtét során az orvosok az elhalt szöveteket eltávolítják és pótolják a bőrt plasztikai módszerrel. A bőr, amellyel helyettesítenek, általában a sérülttől származik, gyakran a comb belső felületéről veszik, amely gyorsan regenerálódik. Ideiglenesen sertésbőrt is tehetnek a területre. Nyújtás, hálósítás technikáját alkalmazzák ahhoz, hogy egy kisebb felületű bőrből jóval nagyobbat kapjanak, hiszen túlságosan nagyméretű bőrt nem lehet egy embertől nyerni. Léteznek viszont ma már bőrhelyettesítő biotechnológiai készítmények is. Forrás:
