Légszennyezés – szívroham, agyvérzés és asztma is lehet belőle

Gondoltuk volna, hogy a légszennyezés szívrohamot, agyvérzést és asztmás rohamokat okozhat? Egy új amerikai tanulmány rámutat, hogy nemcsak a tüdőt viseli meg a szmog.

Aggasztó eredményre jutott egy új tanulmány, melyet az Amerikai Tüdőszövetség (American Lung Association – ALA) készített. Eszerint az Egyesült Államokban egyre nagyobb probléma a növekvő légszennyezés. A lakosok több mint 40 százaléka él légszennyezettség szempontjából egészségtelen helyen az ALA éves jelentése alapján – ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest több mint kétmillióval több ember szívott egészségtelen levegőt a lakóhelyén. E jelentések két évtizede készülnek, s idén, 2022-ben a legtöbb eddig a „veszélyes” vagy „nagyon egészségtelen” napok száma a levegő tekintetében.

“A levegő minősége tehát komoly aggodalomra ad okot” – jelentette ki dr. Meredith McCormack, az ALA nemzeti szóvivője és tüdőgyógyásza, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem munkatársa.

Fotó: 123rf.com

A klímaváltozás más területeket sem kímél

A jelentések a légszennyezés két leggyakoribb típusára koncentrálnak, ezek a finomrészecskés szennyezés (rövid távú és egész éves), valamint az ózonszennyezés. S bár a közlekedésből, az erőművekből és a gyártásból származó kibocsátás csökkent az elmúlt években, az előnyök egy részét ellensúlyozta az éghajlatváltozással összefüggő szennyezés megnövekedése. A részecskeszennyezés nagysága megugrott, az erdőtüzek és a szélsőséges hőség miatt ugyancsak több napot jellemzett magas ózonszint.

A kutatások szerint az éghajlatváltozás már hosszabb erdőtűz-szezonhoz vezet, több tűz alakul ki egy évszakban és nagyobb terület ég le miatta. Ráadásul az erdőtüzek levegőminőségre gyakorolt hatása nemcsak helyi probléma. A csendes-óceáni, északnyugati térségben keletkezett erdőtüzek az ország középső és északkeleti területein is befolyásolják a levegő minőségét – mutattak rá a Colorado állambeli Boulderben levő National Center for Atmospheric Research (NCAR) intézetének kutatói.

“A futótűz füstjének hatása nem csupán a nyugatot érinti, szerte az államokban hatást gyakorol a finomrészecskék szintjére” – mondta Susan Anenberg, PhD, a washingtoni GW Climate and Health Institute igazgatója.

“Az erdőtüzek megszaporodása, a délnyugati szárazság és az ózonképződés következtében az éghajlatváltozás továbbra is rontja a levegő minőségét az egész országban, hacsak nem lép életbe a légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozása” – tette hozzá Anenberg.

Fotó: 123rf.com

A légszennyezés nemcsak a tüdőre hat

A részecskeszennyezés a levegőben lévő szilárd anyagok és folyadékok apró darabjait jelenti. Ez a fajta szennyezés gyárakból, erőművekből, benzinüzemű járművekből, fatüzelésű kályhákból és kandallókból, valamint erdőtüzekből származik. Állaga a durva részecskéktől – ilyen a pollen, por és hamu – a finom és ultrafinom részecskékig terjed.

A nagyobb részecskéket az orr és a tüdő képes felfogni a belélegzett levegőből, a kisebb részecskék azonban elérhetik a tüdő legmélyebb részeit. Az ultrafinomak eljuthatnak a véráramba, illetve a test különböző részeire, sőt más szervekre is hatással lehetnek. A részecskeszennyezés betegségeket, kórházi kezelést eredményezhet és korai halálozást okozhat. A finomszemcsés szennyezés következtében az Amerikai Tüdőszövetség szerint évente 48 ezer amerikai hal meg.

Az okok? A legtöbb haláleset légúti, illetve szív- és érrendszeri problémák miatt következik be, ilyen a szívroham, az agyvérzés (stroke) és az asztma-roham. A finomszemcsés légszennyezésnek való rövid távú kitettség azonban összefüggésbe hozható a koronavírus megnövekedett esélyével is. A kutatók szerint a levegőszennyezés inkább a tünetek súlyosságát rontja, mintsem a fertőzés kockázatát növeli – de ennek tisztázásához további kutatásra van szükség.

Fotó: 123rf.com

Az ózonos légszennyezés vagy szmog hatása

Az ALA-jelentés az ózonos légszennyezésre, más néven szmogra is kitér. Ez gyulladást és egyéb károsodást okoz a tüdőben, ami idővel ronthatja a szerv működését és növelheti a korai halálozás kockázatát. Az ózon az alsó légkörben képződik, amikor más szennyező anyagok – általában nitrogén-oxidok és illékony szerves vegyületek – kémiai reakcióba lépnek egymással a napfényben. Ezeket az anyagokat főként gépjárművek, erőművek, gyárak, festékek, fogyasztási cikkek és egyéb források bocsátják ki.

Gyermekorvosként dr. Afif El-Hasant, az Amerikai Tüdőszövetség szóvovőjét különösen aggasztja a levegőszennyezés gyermekekre gyakorolt hatása. A szakember, aki a kaliforniai Kaiser Permanente orvosa is, megjegyezte: mivel a gyerekek tüdeje növekszik, a légszennyezés valójában csökkenti a tüdő fejlődését. Vagyis, valakinek, aki légszennyezettségben cseperedik, kisebb a tüdőkapacitása, mint annak, aki tiszta levegőn nő fel. Az efféle hatások súlyosabbak lesznek azokban a közösségekben, amelyek folyamatosan ki vannak téve a levegőszennyezésnek. A hosszú távú expozíció olyan egészségügyi problémákkal hozható kapcsolatba, mint a babák alacsony születési súlya, a magzati és csecsemőhalandóság fokozott kockázata, a gyermekek tüdőfejlődésének romlása és a tüdőrák.

A tüdőszövetség „State of the Air” (azaz a levegő állapota) jelentésének egyik célja, hogy felhívja a figyelmet a levegőszennyezésre. Az érdeklődők az ALA webhelyét is felkereshetik, hogy megtudják, hogyan áll közösségük a szennyezés tekintetében.

Anenberg megjegyezte: bízik benne, hogy a jelentés eljut a döntéshozókhoz, hiszen nekik megvan a hatalmuk, hogy rendszerszintű változtatásokat hajtsanak végre a légszennyezést és az éghajlatváltozást előidéző szennyezés-kibocsátás csökkentésére.