Évente 80 ezer töréshez vezet a csontritkulás

A csontritkulásról mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy – korábbi elképzeléseinkkel szemben – férfiaknál és fiataloknál is kialakulhat. Dr. Pál Mónika, az Oxygen Fájdalomcentrum reumatológusa a megelőzési és kezelési lehetőségekre hívta fel a figyelmét.

Mi változik a csontszerkezetben?

Ma Magyarországon 600 ezer női és 300 ezer férfi beteget regisztráltak, a betegség következtében pedig évi 80 ezer törés történik.

“Az osteoporosis tulajdonképpen a csont anyagcseréjének betegsége, aminek következtében csökken a csont tömege. A csont szerkezetében is átalakulás megy végbe, a csontgerendák elvékonyodnak, ami miatt törékennyé válnak. A csontból nem vonódik ki semmi, csupán maga a tömeg csökken” – tájékoztat dr. Pál Mónika.

A kivizsgálásnak három pillére van: a csontsűrűség-mérés, a csont alaki állapotának meghatározása röntgennel, fizikális vizsgálattal és a laborvizsgálat. A szűrés azért is döntő jelentőségű, mert a csontritkulásra – tünetek híján – leginkább már csak töréskor derül fény. A csigolyatörés pedig nyolcszorosára, a csípőtáji törés hatszorosára növeli meg a halálozási kockázatot! Vagyis az érintettek nem konkrétan a csonttörésben halnak meg, hanem annak következményei miatt – ilyenek lehetnek a hospitalizáció, a szövődmények, a kórházi fertőzések. A megelőzés tehát arra kellene, hogy épüljön, hogy 50 év felett mindenkinek évente részt kellene venni egy csontritkulás vizsgálaton.

“A terápia lehet gyógyszeres és nem gyógyszeres. Az első esetről kizárólag reumatológus dönthet, és mivel rendkívül széles a készítmények skálája, ma már sok lehetőség van az orvoslás kezében. Léteznek hetente vagy akár havonta egyszer szedhető gyógyszerek, sőt, elérhető háromhavonta vagy évente egyszer beadható injekció is. A nem gyógyszeres kezelés azonban legalább ilyen fontos, döntő jelentőségű a felvilágosítás szerepe” – hangsúlyozza a szakember.

shutterstock_2599623

A megelőzés kulcsa

– Kalcium

A kalciumban szegény táplálkozás a csontritkulás „melegágya”. A magyarok nem tartoznak a tejtermékszerető népek közé, egy nemrégiben készült tanulmány szerint egy átlag magyar napi 503 milligramm kalciumot fogyaszt, holott a reumatológusok állásfoglalása szerint 800-1000 milligramm lenne a kívánatos. Igaz az is, hogy az 1500 milligramm/ nap kalciumbevitel már kockázatokkal is járhat, például a prosztata-megnagyobbodás tekintetében.

A kívánt kalciumtartalmat azonban nem csupán tejtermékekkel lehet bevinni, hiszen ebben az ásványi anyagban különösen gazdagok a halak, az olajos magvak, a káposzta, a szárazbab, a szójatej is. A kalciumfelszívódást gátolja viszont a nagy foszfortartalom, így kerülendőek például a kóla-féleségek.

– D-vitamin

Ez a vitamin részben a bőrben képződik, a napfény hatására. Jórészt éppen a napfény kerülése miatt szenved a 60 év fölötti magyar lakosság egyharmada D-vitamin hiányban. Mivel ez a vitamin feltétlenül szükséges a csontanyagcseréhez, ha hiány mutatkozik belőle, az csontritkuláshoz vezet. A kérdés másik tényezője a napvédő készítmények használata. Hiszen ha egész nap be vagyunk kenve, hiába tartózkodunk a napon, gyakorlatilag nem éri a bőrünket sugárzás. A bőrráktól való jogos félelmet figyelembe véve, a napi 15 perces napon tartózkodás javasolt, amikor legalább a végtagjaink fedetlenek. Erre nyilván ősszel és télen kevesebb a lehetőség, éppen ezért figyelhető meg tavasszal sokaknál a D-vitamin hiány. Mivel ennek semmiféle tünete nincsen, ez csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki.

– Fizikai aktivitás

A fizikai aktivitás hiánya is óriási rizikófaktora az osteoporosisnak, rendszeres testmozgással ugyanis megakadályozható a betegség kifejlődése. A fekvő betegeknél megfigyelhető, hogy már néhány nap alatt kialakul a kalcium-szint csökkenés, ezért ajánlott ilyenkor az étrendbe több zöldséget, olajos magvat és tejterméket iktatni.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.