A november szóljon a férfiakról! 2015-11-11 Blog, Kórkép Megosztás: Tweet A férfiak húgy-ivarrendszeri problémái között vezető helyet foglalnak el a prosztata (dülmirigy) betegségei. A leggyakrabban előforduló betegségek: prosztatagyulladás, a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és a rák (rosszindulatú daganat). A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor után bárkinél, bármikor kialakulhat és kialakulásának veszélye az életkor előrehaladtával egyre inkább növekszik. 50 éves korban a férfiak 50 százalékánál, 80 éves korban már a 90 százalékánál fennáll valamely prosztataprobléma (például a jóindulatú megnagyobbodás). A prosztatarák kialakulásakor a daganatot kóros növekedésű sejtek állománya alkotja, melyek szabálytalanul osztódnak. Ezen kóros sejtburjánzások a korai időszakban még a prosztatán belül maradnak, súlyosabb esetben azonban ráterjedhetnek a környező (prosztatán kívüli) szövetekre is (metasztatizálódott-áttétet képező prosztatarák), károsítva a szövetek és a nyirokszervek működését. Ha ez a daganat tovább terjedve eléri a nyirokcsomókat, akkor már bármely egyéb szervhez, szervrendszerhez (pl. a húgyhólyagba, végbélbe), vagy a csontokba is átterjedhet. Magyarországon a prosztatarák a férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Évente mintegy négyezer friss prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és 1400-1600-an veszítik életüket a betegség miatt, pedig az időben felfedezett prosztatarák gyógyítható. Az idejében történő felismerést szolgálják a szűrővizsgálatok, melyek fontosságát a statisztikák is alátámasztják: Míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a frissen diagnosztizált prosztata rákos esetek 80%-a műthető, azaz még nem terjedt a prosztata határain túl, addig Magyarországon az arány fordított: a betegek 70-80%-a már áttétekkel kerül orvoshoz. Ekkor a sebészi beavatkozás, amely a korai esetek 90%-ában tíz éven túli túlélést biztosít, már nem kerül szóba. A kezdeti állapot többnyire tünetmentes, de a panaszok megjelenése esetén a tünetek ugyanazok mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú megbetegedések esetében. Tünetek: – gyakori vizelés, különösen éjjel – nehezen induló vizelés – a vizelet-visszatartás nehézsége – gyenge, vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár – fájdalmas, égető érzés vizelés közben – vér megjelenése a vizeletben vagy az ondóban A már igen előrehaladott, áttétekkel járó esetekben deréktáji fájdalom, a csípőben vagy a comb felső részében jelentkező merevség és fájdalom mutatkozik. A diagnózis felállításához számos vizsgálatot el kell végezni, amennyiben a fizikális vizsgálat a prosztatarák gyanúját állapította meg. Ezek között egy egyszerű laboratóriumi vizsgálat, a PSA-szint mérése is segít a szűrésben, mely az előbbi vizsgálattal együtt nagymértékben hozzájárul a betegség korai felismeréséhez és az időben elkezdett kezeléshez. A prosztatarák gyanúja esetén a pontos és végleges diagnózishoz (kiterjedés, méret, szövettani típus) további vizsgálatokra van szükség, amely a diagnózis felállításán túl azt a célt is szolgája, hogy a beteg az állapotának megfelelő, legeredményesebb kezelést kaphassa. A kezelések tárháza megfigyelés- és várakozás módszerétől és műtéten keresztül a hormonkezelésig, a kemoterápiás és sugárkezelésig többféle, esetenként egymással párhuzamosan végzett beavatkozás is lehet. A betegség korai stádiumaiban hormonkészítmények segítenek, de előrehaladottabb stádiumokban, amikor a rák metasztatizál (áttetet ad más szervekbe) és a hormonkészítményekre már nem reagál, kemoterápiás gyógyszerek adása válik szükségessé a túlélés növelésére és az áttétel adta fájdalom csökkentésére. Ez urológus, onkológus és onkoradiológus szakorvos együttes csapatmunkáját jelenti. A gyógyulás esélye nagyban függ a felismerés idejétől. Az időben felismert prosztatarák gyógyítható, vagy legalábbis visszaszorítható és a beteg számára jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes élet biztosítható. Abban az esetben, ha a tumor a prosztatamirigyre lokalizálódott, műtéttel a daganat teljes eltávolítása mintegy 90%-os gyógyulási esélyt biztosít. Ha a beteg későn kerül orvoshoz (a daganat áttétet képzett) a gyógyulás esélyei a prosztatarák stádiumainak súlyosbodásával egyre inkább romlanak, és már csak a túlélés idejének növelésére van esély. Ezért a prosztatarák korai, idejében történő felismerése a legfontosabb cél. Ennek érdekében ajánlatos, hogy a 40 év fölötti férfiak évente látogassák meg az urológiai szakrendelést, ahová külön háziorvosi beutaló sem szükséges. A sok ijesztő adat mellett azonban vannak bíztató jelek is, amelyek segíthetik a prosztatarák elleni küzdelmet: az egészségtudatosság erősödése. Ennek jegyében indult el a kék szalag mozgalom, amely a prosztatarák kockázataira, a rákszűrés fontosságára hívja fel a figyelmet. A prosztatarák nemcsak a prosztatarákos betegek ügye, ennél jóval szélesebb kört, a családokat, a barátokat, a munkahelyeket is érinti. A rák és így a prosztata rák is egy társadalmi, népegészségügyi probléma. Sajnos az utolsó stádiumban lévő betegek számára hazánkban még mindig nem teljes az Európában már elérhető innovatív terápia palettája. A Magyar Rákellenes Liga küzd az európai szintű betegellátásért, azért, hogy a már igazoltan bevált terápiás megoldásokat a prosztata rák utolsó stádiumával küzdő betegek is megkapják mindazt a lehetőséget a gyógyuláshoz amelyek a hazánkat körül ölelő országokban is elérhető. Első lépés a korai felismerés, így arra kérünk minden kedvest, feleséget, az apáikat szerető lányt, hogy hívja fel a családfő a FÉRFI a figyelemét a prosztatarák kockázataira, a rákszűrés fontosságára. Fogja kézen és kísérje el! Nem csak a családok –így a nők – feladata szűkebb környezetünkben, de a társadalmi mozgalmaknak, betegszervezeteknek, és az egészségügynek is. A cél közös: jó irányba fordítani a statisztikákat, azaz a prosztatarákot is a gyógyítható betegségek közé sorolni a betegek többsége számára. Forrás: https://napidoktor.hu/
