Látásromlás sikeres szürkehályog műtét után

A jelen beszélgetés kifejezetten nem foglalkozik a szürkehályog műtét műtéti komplikációival és azokkal az állapotokkal, amelyekben a műtét után a beteg nem elégedett a látásával. Ilyen esetekben az adott problémát konkrétan a kezelőorvos és a beteg közötti megbeszéléssel kell tisztázni. 

Hogyan történik a szürkehályog műtét? 

Manapság a szürkehályog műtétet kis sebből, gyakran az egy napos sebészeti beavatkozások keretein belül végezzük. Az átlátszó szaruhártya és a kívülről fehérnek tűnő ínhártya határán apró bemetszéseket végez az operatőr. Az így létrehozott nyílásokon át a szem ún. elülső csarnokát viszkoelasztikus anyaggal tölti fel, ami a szem stabilitását biztosítja a műtét során. A bevezetett eszközökkel a szemlencse elülső tokját kör alakban megnyitja, és a kivágott tokdarabot eltávolítja az operatőr. A tokon belüli szemlencse anyagot ún. fakoemulzifikációs módszerrel feldarabolja és kiszívja az orvos, majd a belülről megtisztított lencsetokba az előre meghatározott dioptriájú műlencsét helyezi be. A sebek önzáróak, azaz varratot nem igényelnek. A kezdetben bejuttatott viszkoelasztikus anyag leszívása után a műtét lényegében befejezettnek tekinthető, csupán átmeneti szemcsepp kezelés és az előírásoknak megfelelő néhány kontroll vizsgálat szükséges a gondozási szakasz során. 

Fotó: 123rf.com

A kezdetben jó látás megromlásának okai műlencsét viselő szemen 

Szürkehályog műtét jellemzően az idősebb személyeken történik, akiken -életkoruknak megfelelően- később egyéb szembetegségek fokozott gyakorisággal alakulhatnak ki. Ezek nincsenek oki összefüggésben sem a szürkehályog kialakulásával, sem pedig annak műtéti megoldásával. Az újabb betegségek miatti látásromlás sokszor fokozatosan erősödve jelenik meg, ami a betegben azt az érzést keltheti, hogy a szürkehályog műtéttel volt probléma, vagyis annak az eredménye nem kielégítő. Ilyen állapotok lehetnek – a korábbi beszélgetéseinkben már tárgyalt – időskori makuladegeneráció, a szemfenéki vénás és artériás elzáródások, a zöldhályog (glaukóma) kialakulása, illetve a már a szürkehályog műtét előtt is fennálló, ám diagnosztizálásra nem került glaukómás károsodás fokozódása. Fontos megjegyezni, hogy a gyakorlatban rendszeresen látunk olyan eseteket, melyeken a szürkehályog műtétet akár nagyon korai szürkehályog stádiumban is elvégzik, ám ez nincsen kapcsolatban a beteg szemorvosnál történő jelentkezésének eredeti okával, azaz a beteg panaszaival.

Fotó: 123rf.com

Miután a szürkehályog műtét megtörtént a beteg eredendő panaszai továbbra is fennállnak, így a műtéten sikeresen átesett beteg ugyanolyan tünetekkel bír, mint a beavatkozás előtt. Az is előfordul, hogy a szürkehályog műtét kapcsán a beteg zöldhályogját (glaukómáját) nem diagnosztizálják, és emiatt annak kezelését nem is kezdik meg. Mindezen állapotok hónapokkal vagy évekkel a szürkehályog műtét után a látás fokozatos romlását eredményezhetik. Nem szabad elfeledkeznünk a cukorbetegség szemészeti szövődményeiről sem, melyeket – amennyiben a diabétesz kezelése súlyosan elégtelen -a szürkehályog műtét ronthat, azaz a látásromlás még fokozódhat is. 

 Utóhályog kialakulása a szürkehályog műtétet követően 

Foto:pixabay.com

Ahogy a szürkehályog műtét leírásában említettük, a műlencse az eredeti szemlencse átlátszó tokjába kerül behelyezésre. A szemlencse tok belső felszíne bizonyos területeken sejteket tartalmaz, melyek az élet során a szemlencsét alkotó rostokat termelik. Ezek a sejtek a szürkehályog műtét elvégzése után is termelik a rostokat, így amennyiben sok ilyen sejt marad a tok belső felszínén a műtét során, a rosttermelés jelentős is lehet. A keletkező rostok csökkentik a szemlencsetok hátsó részének átlátszóságát, ezért a látás élessége romlik, a látás homályossá válik, így a beteg hasonló panaszt él meg, mint amit a szürkehályog műtét előtti időszakban tapasztalt. Ezt az állapotot utóhályognak nevezzük. Az utóhályog kialakulása nem küszöbölhető ki teljesen a katarakta műtéten átesetteknél. Azonban a műtéti technika minősége, a beültetett lencsék jellegzetességei, illetve az egyéni hajlam különbözőségei alapján gyakorisága változó lehet. Nem tekinthető műtéti szövődménynek, csupán késői következménynek. Frappánsan elhárítható a hátsó szemlencsetok pontos, fájdalommentes ambuláns lézerkezelésével. Ezt a kezelést (YAG lézer kapszulotómia) az egyik legsikeresebb lézeres beavatkozás típusnak tarthatjuk. Saját tapasztalat alapján is mondhatom, bámulatos az a látásjavulás, amivel a mintegy 10 – 50 %-os látásélesség egy pillanat alatt 100%-os lesz a kezelés után. A lézerkezelés során átvágjuk a hátsó lencsetok középső részét. A rostok húzó hatása következtében maradandó nyílás keletkezik. Így tehát a hátsó lencsetok egyszeri, ambuláns kezelése a beteg élete végéig megoldja az utóhályog miatt kialakult látásromlást. 

 A szürkehályog műtét után megnyíló új kezelési lehetőségek 

A szürkehályog műtét során beültetett műlencse térfogata kisebb, mint az időskori, saját szemlencse térfogata. Ez a térfogatcsökkenés megnöveli a helyet a szem elülső csarnokában, így lehetőséget biztosít arra, hogy a csarnokvíz elvezetésére szolgáló csarnokzugi szöveteken lézerkezelést végezzünk olyan szemeken is, amelyeken a szürkehályog műtét előtt ez a hely szűke miatt nem volt biztonságosan kivitelezhető. Ez a lehetőség elsősorban a nyitott csarnokzugú zöldhályogok esetében jelent nagy terápiás segítséget, hiszen alkalmazhatóvá válik a korábbi beszélgetéseinkben már említett, ambulánsan végezhető szelektív lézer trabekuloplasztika kezelés. Ezzel a szemnyomás jelentősen csökkenthető, és a szemcsepp kezelés akár teljesen ki is váltható – mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. 

Látást veszélyeztető állapotok -Vénás elzáródások a szemben