Bölcsességfog húzása és véralvadásgátló – Mire vigyázzunk? 2022-05-27 Blog, Kívül-belül Megosztás: Tweet Amennyiben valaki véralvadásgátlót szed, úgy minden olyan beavatkozást, mely vérzéssel jár, fontos, hogy megbeszéljen kezelőorvosával is, hiszen az antikoagulánsok hatására erősebb vérzéssel szükséges számolni, mely befolyásolhatja a műtét sikerességét, az orvos munkáját. Prof. dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját arról kérdeztük, el kell-e hagyni a véralvadásgátlót bölcsességfog kihúzása esetén. Hogyan hatnak a véralvadásgátlók? A véralvadásgátlók hatásmechanizmusa, hogy a vérzékenység-véralvadás egyensúlyát némileg a vérzékenység irányába tolják (INR 2-3 általában). Azért tapasztalhatják a véralvadásgátló terápiában részesülők azt, hogy a menstruációjuk, egy-egy sérülésük erősebb vérzéssel jár, mint amilyet korábban megszoktak (természetesen a túl erős vérzés komoly probléma, és a kezelés módosítására lehet ekkor szükség!). A pontos hatásmechanizmusuk különböző antikoagulánsoknak és aggregációgátlóknak más és más, attól függően, mely típusba tartozik az adott szer (kumarin-származék, heparin, NOAC/DOAC, aspirin, clopidogrel) Foto:123rf.com Miért okozhat problémát a véralvadásgátló fogászati beavatkozások során? A legtöbb esetben a kisebb fogászati beavatkozásokat nem befolyásolja a véralvadásgátló használata (pl. fogtömés, fogkő leszedés esetén). Probléma merülhet fel azonban, ha egy komolyabb, invazív eljárás szükséges (például foghúzás vagy íny/szájsebészeti műtét), mivel ekkor a vér nem úgy alvad, mint normál esetekben, így erősebb vérzéssel kell ilyenkor számolni, ráadásul nehéz is lehet megállítani a vérzést az ilyen beavatkozások során. Fotó: 123rf.com Mi a helyzet a bölcsességfog kihúzással? A bölcsességfogak sokaknál okoznak gondokat, így gyakori, amikor a fogorvos az eltávolításuk (akár csak az egyik, akár az összes) mellett dönt (legtöbbször az előnytelen elhelyezkedés és az áttöréskor az elakadás miatt). A bölcsességfog kihúzása során sokszor van szükség az íny bemetszésére, felnyitására- ez pedig vérzéssel jár. Mit tegyen, ha véralvadásgátlót szed? Amennyiben valaki véralvadásgátlót szed, úgy fontos, hogy arról tájékoztassa fogorvosát/szájsebészét. Emellett konzultáljon a belgyógyász/hematológus kezelőorvosával is, hogy mit tegyen annak érdekében, hogy ne veszítsen sok vért, ám ne is okozzon problémát a túlzott véralvadás. Ezeket ne hidd el, ha véralvadásgátlót szedsz Amennyiben NOAC/DOAC-ot, kumarin-származékokat szed, fontos, hogy a véralvadást ellenőrző orvos tudja, hogy szeretne a fogász/szájsebész csinálni, kb. mekkora lesz a beavatkozás. Az alvadásgátló gyógyszereket a felezési idejüktől függő számú nap alatt el kell hagyni és helyettük a bölcsességfog húzásánál a húzás napján profilaktikus (megelőző) LMWH-t kell adni a betegnek (Ha warfarint szed, akkor már 10 nappal a műtét előtt elkell hagyni és Clexane-t kell adni. A többinél elég 1-2 nap elhagyás és Clexane adás profilaktikus dózis testsúly kg-ra adva. A húzás után még 1-2 napig kapjon a beteg Clexane-t utána térjen vissza a szokásos alvadásgátlójára.) “Magunk a Magyar Fogászati Társaság felkérésére 3 évvel ezelőtt összefoglaltuk két cikkben a teendőket antikoagulált betegek esetében, hogy mit kell tenni. Kérem az orvos kollégákat, hogy keressék a cikkeket és az abban foglaltaknak megfeleleően járjanak el!”– mondja a professzor. Foto:123rf.com A bölcsességfog kihúzása általában erősebb vérzéssel jár, így mindképp érdemes konzultálni, hiszen ekkor több mindent figyelembe kell venni, hiszen nem mindegy, milyen véralvadásgátlót használ, milyen célból, mennyire veszélyeztetik vérrögök, és hogy pontosan milyen módszerrel fogják eltávolítani a bölcsesség fogát. Ezeket alaposan mérlegelve lehet dönteni arról, hogy fel kell-e függeszteni az orális készítmény alkalmazását (és ha igen, akkor mikor, mennyi időre), vagy továbbra is folytatni kell, ám másik szerrel (LMWH). Fontos, hogy foghúzás előtt ellenőriztesse az INR szintjét, hiszen, ha túl magas, úgy vagy más dózisra kell áttérni, vagy pedig LMWH injekcióra. Az is előfordulhat, hogy a biztonság kedvéért kórházba kell utalni a beteget, főleg akkor, ha olyan egyéb betegségek is jelen vannak, melyek szintén befolyásolják a véralvadást (pl. májbetegség, vesebetegség)”– mondja Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. Forrás: Trombózisközpont