Szívesen! 2010-11-12 Huncut Megosztás: Tweet Honnan is ered valójában a stilizált szív formája? Egyesek szerint Vénusz tökéletes popsija inspirálta, mások óegyiptomi jelképnek gondolják, melyet egy fogamzásgátlásra használt növény leveléről mintáztak. A kereszténység (mint azt neve is jelzi) Szent Valentin születéséhez köti megjelenését. Bárhogyan is keletkezett, vitathatatlanul napjaink legelterjedtebb szimbóluma. Egyetemes jelképe érzelmeinknek és nemes tulajdonságainknak. A szívünk érzelmeink barlangja. Az érzelmek, szorosan összefüggenek a szexualitással. Freud szerint maga a szexualitás minden érzelmünk okozója. Mindenesetre érdekes, milyen sok szexuális stilizációra ad lehetőséget a szív formája. Talán nem véletlenül! De beszéljenek itt a rajzok! Vannak, azonban akik úgy gondolják, a szív több egyszerű megfigyelésen alapuló stilizációnál. Természetesen magyarázatuk is van rá. Az ember társas lény, és mint ilyen alkalmazkodnia, csiszolódnia kell társához. Egyesülésükkor ketten megbonthatatlan egységet alkotnak, mely közösség megvéd bármivel szemben. Egyesülés testben és lélekben. A szív felső csücske az összeborulást, szerelmet és szeretetet jelképezi, míg alsó csúcsa az egyesülés eredménye az új felé vezető út, a gyermek szimbóluma. Nő és férfi. Testük összeolvad, egyetlen egységgé válva. Személyiségük szorosan összekapcsolódik, mégis különálló. A szív dombjai ezt a különállóságot, mint fejeket jelképezik. A szív végén a hegy a testek összefonódásából, a közös akarat és döntés szimbóluma.Végül a szív legfontosabb tulajdonsága: dacol a fizika, a realitás törvényeivel (könnyen kipróbálhatjuk bármilyen szív alakú tárggyal), és büszkén, megingathatatlanul, szinte súlytalanná válva lebeg alsó csücskén. Olyan akár a szerelem és a szeretet, melynek senki és semmi nem szabhat határt. "A szív sose lesz rákos, ez az egyetlen szerv a kivétel. Azt tartják, hgy az ember lelke a szívében "lakozik". Ha két szerelmes sétál az utcán, az auralátók szív formájúnak látják a közös aurájukat, ahogy azok összeolvadnak." – Dr. Pándy Mária Forrás: