Túl jól szigetelt otthonok: alacsonyabb rezsiköltség és egészségtelen épület szindróma?

A szünidő és a nyaralási szezon lezárultával időnk 70-90 százalékát ismét zárt, rosszul szellőző terekben töltjük.

A Wavin kutatása szerint a magyarok 80 százaléka a koronavírus megjelenése óta fontosabbnak tartja a beltéri levegőminőséget, kétharmaduk azonban nem használ semmilyen beépített légszűrő vagy szellőztető megoldást.

Pedig a beltéri levegő minőségét és páratartalmát nem csak az irodákban és bevásárlóközpontokban, hanem otthon is energiahatékonyan szabályozhatjuk gépi lakásszellőztető rendszerekkel.

A nedves sem jó és a száraz sem jó – a szellőztetés trükkjei

Az emelkedő rezsiköltségek és a környezetvédelmi szempontok miatt a mai épületek rendkívül jól szigeteltek és szinte hermetikusan lezártak. Ez azonban egészségügyi kockázatokkal is jár, hiszen a lakótérben felhalmozódó szennyeződések, így a por, a pára, illetve a gőzök, illatok és pollenek, melyek régen az épület apró résein, vagy az ablakok ellenőrizetlen nyitásával távoztak, most többnyire bent maradnak a lakásban. Így kialakulhat egy kellemetlen, olykor veszélyes tünetegyüttes, az ún. egészségtelen épület szindróma (Sick building syndrome – SBS).

Foto:Wavin

A Wavin kutatása[1] szerint minden második magyar érintett lehet, hiszen a válaszadók 50 százaléka észlel magán olyan tüneteket, amelyek a rossz minőségű beltéri levegőből adódhatnak. A felmérésben résztvevők 30 százaléka szárazságérzésre, 12 százaléka fáradékonyságra, 8 százaléka pedig fejfájásra panaszkodik.

A kutatás tanúsága szerint a rosszul szellőztetett otthonokban felerősödhetnek az allergiás és asztmás panaszok, vagy éppen a magas, akár 70 százalék feletti beltéri páratartalom[2] okoz kellemetlen közérzetet. A por, pára, gőzök és pollenek nem csak az épületben lakók egészségét, hanem – például a könnyen kialakuló penésznek köszönhetően – az épületek állagát is veszélyeztetik.

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok közel kétharmada nem használ semmilyen levegőminőséget befolyásoló beépített megoldást, míg 36 százalékuk legalább pára- és/vagy szagelszívóval rendelkezik. Az energiahatékonysága miatt is egyre népszerűbb vezérelt gépi szellőztetőrendszert a magyar válaszadók mindössze két százaléka használja.

Foto:Wavin

„Vezérelt gépi szellőztetéssel, azaz a Wavin Ventiza termékcsaládjával a minél egészségesebb és kényelmesebb lakókörnyezet kialakításához járulunk hozzá, ami ráadásul jelentős energiamegtakarítással is jár” – mondta el Glenn Kristiansen, a Wavin Beltéri Klimamegoldások Globális Kereskedelmi Igazgatója.

A Vezérelt Gépi Szellőztetőrendszer (VGSZ) lényege, hogy az elhasználódott belső levegőt kivezeti a helyiségekből, és ezzel egyidőben bevezeti a megfelelő mennyiségű, már szűrt, tisztított friss levegőt a lakótérbe. Egyes modelleknél még a beáramló levegő páratartalma is szabályozható. A vezérelt gépi szellőztetés hővisszanyerő funkciójának köszönhetően jelentősen növelhetjük az otthonunk energiahatékonyságát, sőt, a rendszer felületfűtés-hűtéssel kombinálva további energiamegtakarítást tesz lehetővé. Ráadásul az egység teljes elektromos fogyasztása néhány LED izzó energiaigényével ér fel, hiszen kizárólag a ventilátorok működtetéséhez szükséges elektromos áram. A gépi szellőztetés az épületek okosvezérlésébe is integrálható, így egy applikáció segítségével akár távolról is ellenőrizhetjük otthonunk levegőminőségét.

Foto:Wavin

A WHO szerint az egészséges és kényelmes környezetnek, így a megfelelő beltéri levegőminőségnek köszönhetően akár 8 százalékkal is hatékonyabbak lehetünk, legyen szó munkáról vagy tanulásról. Az iskolakezdéssel pedig a szakemberek a Covid járvány újabb erősödésére számítanak, így ősztől ismét fontosabbá válik a beltéri levegő minősége.

[1] A Wavin nem reprezentatív, azonban a magyarországi ingatlantípusokat (családi ház, társasház, panel) arányosan reprezentáló online kutatása 850 fő bevonásával készült 2022 májusában.

[2] A Wavin kutatásában résztvevők válaszai alapján.

Forrás: Napidoktor.hu