Honnan tudjuk, hogy a babának mennyire fáj?

Nehéz pontosan megmondani, hogy egy beszélni még nem tudó gyermek mennyire szenved a fájdalomtól egy-egy műtét után.

A madridi La Paz Egyetemi Kórház orvosai ennek mérésére alkották meg a „Llanto” elnevezésű skálát. „Kevés eszköz áll az orvosok rendelkezésére annak felismeréséhez, hogy egy beszélni még nem tudó gyermeknek mennyire fáj a műtét, így a megfelelő kezelési mód eltalálása is nehezebb.” – magyarázta Francisco Reinoso, a tanulmány szerzője, egyben a kórház vezető gyermekorvosa.

Ennek kiküszöbölésére találták fel az első olyan spanyol nyelvű skálát, amely a három év alattiak fájdalmát méri. A Llanto betűszó a spanyol sírás, hangulat, lélegzés, testtartás és arckifejezés szavakból áll össze, mivel az orvosok ezek alapján tudják felmérni a kicsik állapotát. A beszélni már tudó gyermekek fájdalmát eddig a felnőttekével megegyező skálán mérték.

Ugyan angolul már voltak eddig is a fiatalabbaknak való mérőeszközök, mint például a CHEPOS, ezeket azonban nem mindig lehetett más nyelvre átültetni. A mostani kísérlethez 54, a kórházban műtött csecsemőt és kisgyereket vizsgáltak, akik életkora egy hónap és hat év között volt – az ennél idősebbek ugyanis már el tudják magyarázni, pontosan mi a problémájuk.

Mindannyiukat egy gyermekgyógyász, egy rezidens orvos és egy nővér figyelte a testtartásuk, a sírásuk intenzitása, a hangulatuk, a légzésük, a motorikus funkciójuk és az arckifejezésük alapján. A felméréseket az operációk előtt és után végezték el, amikor valószínűleg a legalacsonyabb és a legmagasabb volt a fájdalom szintje. Mindegyikük esetében elvégezték a CHEPOS és a Llanto próbát, mégpedig egymástól függetlenül, úgy, hogy nem tudták, a másik eredmény szerint mi jött ki.

Az eredmények a különböző skálák használatakor nagyon hasonlónak bizonyultak. „A Llanto fő újítása az, hogy az angolul nem nagyon beszélő egészségügyi alkalmazottak is megfelelően tudják alkalmazni. Az eddigiek fordításai ugyanis nem mindig bizonyultak tökéletesnek.” A Llanto ezen kívül a kulturális különbségeket is figyelembe veszi: a spanyol nővérek például sokkal szívesebben vizsgálják a légzést puszta megfigyeléssel, mint mérőműszerrel, ahogyan az angol anyanyelvű országokban szokás.

Ennél a módszernél nincs szükség elektromos berendezésekre, a lehető legrövidebb ideig háborgatják a beteget, és az egész 20-40 másodperc alatt megvan. Igaz, azt a kutatók is elismerik, hogy bizonyos körülmények – mint a hideg, az ismeretlen környezet vagy az éhség – befolyásolhatják a gyermekek viselkedését. A skála nem alkalmazható krónikus fájdalom vagy tüdőgyulladás esetén, illetve agyi sérült kicsiknél. Ennek ellenére a La Paz kórházban már közel 35 ezer esetben használták fel eredményesen.

Forrás: