Nevetni tudni kell, a sírást pedig tanuljuk 2010-11-21 Napi Hírek Megosztás: Tweet Tudósok megállapították, hogy a nevetésre már születésünktől fogva képesek vagyunk, a sírást azonban csak életünk során tanuljuk meg. A holland Max Planck Kutatóintézet nyelvészetpszichológiai részlegén Disa Sauter vezetésével zajlott kutatás eredményei szerint amikor egy jó viccen nevetünk, vagy megcsiklandoznak minket, akkor ösztönösen cselekszünk. Ezzel szemben viszont a sírás, illetve a szomorúság kifejezése olyan képességek, amelyeket másoktól tanulunk el életünk során. A kutatók szerint csupán a megkönnyebbülés és a nevetés hangjelzései ösztönösek, a többi érzelemhez társított hangos jelzéseink eltanultak. A meghökkentő konklúzióhoz vezető vizsgálatok során nyolc-nyolc siket és nem halláskárosult személyt kértek meg arra, hogy a kilenc alapvető érzelmi megnyilvánulást fejezzék ki csupán hangjelzésekkel, szavak használata nélkül, köztük a félelem, a megkönnyebbülés, a harag, a kicsattanó öröm, győzelem, undorodás és szomorúság hangjelzéseit. Ezt követően egy 25 fős társaság előtt lejátszották az előbbiekről készült hangfelvételeket és arra kérték őket, párosítsák a megnyilvánulásokat érzelmekkel.A siketek által kiadott hangok csupán két esetben voltak egyértelműen beazonosíthatók, a nevetés és a megkönnyebbült sóhaj esetében. A halló emberektől származó hangok azonosításával nem volt probléma, a siketek esetében viszont még a rémült sikoly is csak kérdésesen volt beazonosítható. Disa Sauter a New Scientistnek nyiltkozva a kísérletekről azt emelte ki, hogy munkájuk nyomán megállapítható: az érzelmeket kifejező hangok nagyrésze esetében a mások által, hasonló esetekben kiadott hangok hallás utáni elsajátítása kiemelt jelentőségű. A holland szekemberek úgy vélik, a nevetés és a mosoly olyan fontos kommunikációs jelekként alakultak ki, amelyek elősegítették az empátia kialakítását másokban és elkerülhetővé tették a konfliktusokat. Forrás:
