Járvány, vész, katasztrófa?

A járvány megérkezett. Vész még nincs. Csak vészhelyzet. Hogy ne válhassék mindebből katasztrófa, nos most kerül előtérbe igazán a nemzeti felelősség. A kormányok átgondolt intézkedései és kommunikációja. És persze az emberek, valamennyiünk felelőssége, ami ránk tartozik.

A kézmosástól a közös rendezvényekig, a  szájmaszktól az oltásig. Ha nem kapunk kellő információkat a  hivatalos  egészségügyi  kommunikátoroktól,  mondjuk el magunk – egymásnak.  Akár itt, a netes felületeken is. Tessék!
A  szót még tanulják az emberek, főleg Magyarországon. Függetlenül attól, hogy külön szakorvosok és intézmény is működik ezzel az elnevezéssel: PANDÉMIA.

Mostanában egyre gyakrabban, szinte a legtöbb cikkben megfogalmazódik a pandémi réme, ami akkor következik be, ha megjelenik egy merőben új  vírustörzs, amely gyorsan képes emberről emberre is terjedni. Az ENSZ egészségügyi világszervezetének (WHO) beosztása szerint vannak pandémiák közötti időszakok, majd különböző fázisokban következhet be  a világjárvány.  Az első időszakban  még emberről emberre nem terjed a fertőzés, de ahogy alkalmazkodik  az emberi szervezethez, kisebb területeken már ilyen esetek is előfordulhatnak. Ezen már túl vagyunk Magyarországon, 2009 november közepén.

Mi jöhet?
Amíg az emberek csak  “kóstolgatják” a  járvány lehetőségét és a médiumok  híradásai tájékoztató jellegűek, a legtöbben úgy hárítják el maguktól a felelősséget, hogy  nem vesznek tudomást róla. Vagyis másokba bekerülhet a kór, engem keményebb fából faragtak, meg tudok magamra vigyázni – ehhez hasonló vélekedések nem voltak ritkák az idei ősz elején. A halálos áldozatok számának növekedése sem indított pánikszerű rohamot az ellenszérum megszerzéséért. Lehet persze, hogy emögött a keserű tapasztalatból adódó óvatosság éppoly szerepet játszhattak, mint a kellő  ismerete hiánya.

Hiszen a kezdetekkor – emlékezzenek csak rá – , néhány tekintélyes orvos személyesen is hangoztatta fenntartásait az új szérummal szemben. Az egészségügyi tájékoztatás – mint oly sokszor tapasztalhattuk – pocsékra sikeredett. Még szerencse, hogy a neten – aki akart és módja volt rá – sokkal több és szélesebb körű tudományos információhoz juthatott, mint a Magyarországon még  tömegtájékoztató eszköznek számító televíziók műsoraiból.

Nemzeti járványból világjárvány?
Nem jöhet. Mert már itt van. És úgy tűnik, megállíthatatlanul  terjed napról-napra a gyilkos kór. Az aggodalomra okot adó fázisok már bekövetkeztek. Az állati madárinfluenza (H5N1) embereket is megbetegítő fertőzéseit 2003-ban regisztrálták először. Azóta több száz emberi fertőzést dokumentáltak, amelyeknek több mint 60 százaléka halálos kimenetelű volt. Mindezek alapján nem tűnik alaptalannak, hogy az egyes államok elkezdtek felkészülni egy esetleges világjárványra. Aggodalomra egyre több okunk lehet. A pandémiához vezető legveszélyesebb fázis ugyanis, amikor a vírus gyorsan képes emberről emberre terjedni. Ha ez megtörténik, a járvány néhány héten belül kialakulhat az egész Földön.

Mindenki fertőződhet?
Az új vírus a nemzetközi közlekedés miatt rövid idő alatt elérte Magyarországot is. Mivel az influenza lappangási ideje két nap, és az emberek már a tünetek megjelenése előtti napon is fertőzhetnek, a vírus néhány hét alatt széles körben elterjedhet nálunk is. Látjuk, tapasztaljuk. Egy ilyen tömeges járvány nemcsak az egészségügy, de a nemzetgazdaság szinte valamennyi területén, így az élelmiszerellátásban, közlekedésben, energiaszolgáltatásban, közbiztonságban is súlyos működési zavarokat okozhat. A felkészülés erre a rendkívüli helyzetre már Magyarországon is megkezdődött. 2005-ben készült el a Nemzeti Influenza Pandémiás Terv, amelyet 2008-ban módosítottak.

A leginkább érintett területek az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az energiatermelés és szolgáltatás, az ivóvíz ellátás, a katasztrófavédelem, a közbiztonság, kormányzati szféra, az egészségügy, a tömegközlekedés, az áruszállítás, a hírközlés, a banki és üzleti szféra lehetnek. A legnagyobb problémát alapvetően az okozhatja, hogy  ha Magyarországon a lakosság 25-35 százaléka betegedne meg, ami 2,5-3,5 millió beteget jelentene egy 10-15 hétig tartó időszakban, akkor  10 ezer fős többlethalálozásra lehet számítani, ami nemcsak az időseket és krónikus betegeket, hanem az egészséges felnőtteket és gyermekeket is érintheti.

Kiszolgáltatottan?
A járvány első és legsúlyosabb következménye a halálozás,  majd a munkaerő tömeges kiesése a fertőzés, a fertőzéstől való félelem, a beteg családtag ápolása  miatt. A legrosszabb forgatókönyv szerint a járvány csúcsán, akár a dolgozók 40 százaléka is hiányozhat munkahelyéről. A járvány megoldhatatlan feladat elé állíthatja az egészségügyi rendszert. A legfontosabb ezért az, hogy a kórházakban dolgozók jelentős részét meg lehessen védeni a fertőzéstől és a munkából való kieséstől. El kell rendelni  hogy a nem súlyos betegek inkább maradjanak otthon, amíg szövődmények nem veszélyeztetik őket.

A járvány idején a többi munkahelyen is fel kell függeszteni a sok ember részvételével zajló értekezleteket, helyettük lehetőség szerint különálló irodákba kell költöztetni a nélkülözhetetlen munkatársakat, akik számítógépen vagy videokonferenciákkal kommunikálhatnak egymással. Egy súlyos járvány idején mindenki kerülni igyekszik a közeli érintkezést másokkal, így várható, hogy egyes helyeken a tömegközlekedés is leáll.

A munkaadóknak ezért azt is ajánlják, hogy ilyenkor támogassák a dolgozók egyéni utazását autóval, biciklivel, vagy teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy mindenki otthonról dolgozhasson. A pandémia idején az üzemi étkezdéket be kell zárni, a munkahelyeket pedig a szokásosnál is többször és alaposabban kell takarítani, szellőztetni.
A vírus terjedése ellen bizonyos védelmet nyújt a szájmaszk, amelynek nagy tételben való kiosztását már szervezik.

Versenyben a vírussal?
A legfontosabb – mai ismereteink szerint –  a megfelelő védőoltás. Gyorsan elkészült a magyar szérum, amely nemcsak az expressz  idejű kipróbálásokon, hanem bizonyos nemzetközi próbákon is megállta a helyét. Már ha lehet mérni egy korábban sosem ismert vírusfertőzés elleni szer hatékonyságát klinikai módszerekkel. Sok embernek úgy tűnik, hogy a kísérleti alanyok maguk a beoltottak lesznek. Köszönhetően a már említett érvtelen, szegényes és felkészületlen egészségügyi kommunikációnak. Ami biztos:  védettség az oltóanyag beadásától számított 10-14 nap alatt alakul ki.

Nem túl bíztató ugyanakkor, hogy a mutálódott vírus elleni vakcina kifejlesztése csak a vírus felbukkanása után kezdődhet meg, s ehhez körülbelül 3-6 hónapra van szükség. Addig egyedül az úgynevezett antivirális szerek nyújtanak megelőzési és kezelési lehetőséget. Ezek a szerek csökkentik a tünetek fennállásának idejét, és a betegség súlyosságát. A tünetek megjelenése után ezekkel már 48 órán belül megkezdődhet a kezelés. Az antivirális szerek elvileg megelőzésre is jók, de ez nagyon költséges eljárás. Akárcsak az antibiotikumoknál, ezeknél is fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy mire a járvány kiteljesedik, hatástalanná válnak.

Forrás: