Visszafordítható-e a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség egy olyan egészségi állapot, amely mintegy 64 millió embert érint világszerte, mégis sokan nem is tudják, mit jelent valójában. Nevével ellentétben a szívelégtelenség nem azt jelenti, hogy a szív teljesen leáll, hanem azt, hogy a szív már nem működik olyan hatékonyan, mint kellene. De vajon ez az állapot visszafordítható-e, és mi mit tehetünk ennek érdekében? Erre a kérdésre keressük a választ a Szív világnapja alkalmából, amit minden évben szeptember 29-én tartanak világszerte.

Nemcsak világszerte, de hazánkban is több mint 200.000 beteg él szívelégtelenséggel, és a számuk évről-évre emelkedik. Ez az állapot számos kellemetlen tünethez vezethet, mint például a fáradtság, a légszomj, a tartós köhögés, a duzzadt lábak, vagy akár szívritmuszavar, amelyek mind megnehezíthetik a mindennapi életet.

A szívelégtelenség alapvetően egy krónikus betegség, amelyet ha nem kezelnek, idővel egyre súlyosabb lesz. Halálozási aránya megközelíti a daganatos betegségekét: a betegek 20 százaléka egy éven belül, 50 százalékuk pedig 5 éven belül meghal.

Kialakulhat fokozatosan, például évekig tartó magas vérnyomás, koszorúér-betegség, vagy a szívbillentyűk betegségei következtében, de hirtelen is felléphet valamilyen szívkárosodást okozó esemény, például szívinfarktus miatt. A lassan kialakuló szívelégtelenséget nehéz felismerni, mivel a tünetek és panaszok gyakran átfedést mutatnak más betegségekkel. Emellett a kórkép gyakran együtt jár a szív-koszorúér és magas vérnyomás betegségeken túl más olyan alapbetegségekkel is mint a diabétesz, a krónikus veseelégtelenség vagy az elhízás.

Nem halálos ítélet

A leggyakoribb kérdésre, hogy a szívelégtelenség visszafordítható-e, a válasz rendkívül összetett. A szívelégtelenséget okozó betegségek közül nem mind visszafordítható, azonban a megfelelő kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal jelentősen javítható az életminőség, és sok esetben a tünetek is jelentősen enyhíthetők. Ez azonban nagyban függ a beteg állapotának súlyosságától, illetve attól, hogy milyen stádiumban sikerült diagnosztizálni a betegséget, valamint a kezelés megkezdésétől.

Azt, hogy hol tart a betegség és milyen kezelés szükséges, a szívelégtelenség stádiuma segít meghatározni.

Az Amerikai Szív Társaság (AHA) és az Amerikai Kardiológusok Társasága (ACC) a szívelégtelenség előrehaladását az alábbi stádiumokra bontja:

· Az A stádium arra utal, hogy magas a szívelégtelenség kialakulásának kockázata, azonban a szívben még nem nincsnek strukturális elváltozások. Ide tartoznak azok a betegek, akik cukorbetegségben, vagy magas vérnyomásban szenvednek, a magas koleszterinszintjük, elhízottak, egészségtelenül táplálkoznak, mozgásszegény életmódot folytatnak vagy túl sok alkoholt fogyasztanak. A szívelégtelenség kialakulása ebben a szakaszban megelőzhető életmód- és étrendmódosítással, vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentő intézkedésekkel vagy bizonyos gyógyszerek szedésével.

· A B stádiumban már kimutatható strukturális elváltozás a szívben, de a beteg továbbra sem tapasztal tüneteket. Ebbe a stádiumba tartoznak például azok a betegek, akiknek a kórelőzményében szerepel szívroham, akiknek alacsony az ejekciós frakciója (azaz a szíve egy-egy összehúzódás során nem pumpál elég vért), vagy akik tünetmentes billentyűbetegségben szenvednek. Itt már az életmódbeli változtatások és a gyógyszeres kezelés mellett szóba kerülhetnek a műtéti beavatkozások, amelyek segíthetnek helyreállítani a normál szívműködést, vagy enyhíthetik a szívelégtelenség tüneteit.

· A C stádiumban a szív elváltozása mellett a betegség már elég előrehaladott ahhoz, hogy olyan panaszokat okozzon, mint a köhögés, légszomj, fáradtság, hányinger, valamint a lábak duzzanata. Ez az a szakasz, amikor a legtöbb ember észreveszi a tüneteket, és orvoshoz fordul. Ebben az esetben is gyógyszeres kezelés zajlik, ami segíthet a panaszok kezelésében, lassítja a betegség előrehaladását és csökkenti a szövődmények kockázatát. Bizonyos esetekben az eszközalapú kezelések, például pacemaker vagy kardioverter-defibrillátor beültetése javíthatja a szívműködést.

· A D stádium a legelőrehaladottabb szívelégtelenséget jelzi. Ebben a fázisban a szív már súlyosan károsodott, és pihenés közben sem tudja ellátni feladatát. Az egyetlen remény a szívátültetés vagy egy keringést támogató (VAD) eszköz beültetése lehet az élettartam növelésére.

Az egészségtudatos életmód mind a szívelégtelenség előfordulásának megelőzésében, mind pedig súlyosságának csökkentésében kulcsfontosságú. Íme néhány fontos lépés, amit megtehetünk a szívünk egészsége érdekében:

· Vérnyomás ellenőrzése: A rendszeres vérnyomásmérés segíthet korán felismerni a magas vérnyomásbetegséget, amely meghatározó a szív terhelésének csökkentésében.

· Szívbarát étrend: Az egészséges, gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, sovány fehérjékben gazdag, telített zsírokban és nátriumban szegény étrend elősegíti a szív egészségének megőrzését.

· Rendszeres testmozgás: A fizikai aktivitás erősíti a szívet és javítja a keringést. Törekedjünk legalább heti öt napon 30 perc mérsékelt intenzitású, a kezelő orvos által javasolt mozgásra.

· Dohányzás abbahagyása: A dohányzás a szívbetegségek és a szívelégtelenség egyik fő kockázati tényezője. A leszokás jelentősen csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.

· Krónikus betegségek kezelése: Olyan állapotok, mint a cukorbetegség, magas koleszterinszint és magas vérnyomás kontrollálása gyógyszeres terápiákkal és életmódbeli változtatásokkal alapvető fontosságú, hiszen sok esetben ezek szövődményeként alakul ki a szívelégtelenség.

· Rendszeres orvosi vizsgálatok: A rendszeres orvosi vizsgálatok során történő korai felismerés számos szívelégtelenség esetet megelőzhet vagy a betegség korai szakaszában könnyebben kezelhetővé teheti a kórt.

Együttélés a betegséggel

A szívelégtelenség egy élethosszig tartó állapot, azonban az időben történő kiszűrés mellett a mai modern terápiás lehetőségek és az életmódbeli változtatások drámaian megváltoztathatják a betegség lefolyását, így az emberek többsége normális napi tevékenységet folytathat, és hosszú távon együtt tud élni a betegséggel.

Forrás: Napidoktor.hu