Léteznek hallásra ártalmas gyógyszerek?

Egyes felvetések szerint vannak olyan gyógyszerek, amelyek károsítják fülünket. Cikkünkből kiderül, van-e valóságalapja a feltevésnek.

Valóban alkalmazunk egészségünk megőrzésére, vagy helyreállítására olyan készítményeket, amelyek mérgezik hallószervünket. Közismert, hogy a daganatos megbetegedések kezelésére alkalmazott gyógyszerek ártalmasak a hallásra, viszont a hétköznapokban használatos orvosságok között is fellelhetőek olyanok, amelyek sajnálatos módon káros hatással vannak fülünk épségére.

A British National Formulary – gyógyászati szakkönyv – útmutatást nyújt az ártalmas antibiotikumok és gyulladáscsökkentők között. A károsodás mértéke nyilvánvalóan összefügg a gyógyszerek szedésének időtartamától is. Ha egyéb betegség miatt nem megoldható a fenti szerek mellőzése, akkor fokozottan kell ügyelni a hallásvizsgálatra!

A halláscsökkenés hátterében sokféle tényező állhat, többek között öröklött hajlam, zajártalom, fertőzés, sérülés vagy gyógyszerhatások. A halk és magas hangok csökkent észlelése az első jelei annak, hogy valami nincsen rendben a hallásunkkal. Ha nem halljuk a telefonpartnerünket a vonal túlsó végén, a suttogást, egy étteremben a háttérzajt, vagy a gyermekek magas hangját, az azt jelenti, hogy hallásunk romlani kezdett. Akik figyelmen kívül hagyják hallásuk csökkenését, sokkal hajlamosabbak a depresszióra, a magányra, a stresszre, kevésbé éberek, s ezáltal a veszélyhelyzeteknek is jobban ki vannak téve. A stressz fokozódása pedig általános egészségi állapotunkra is veszélyes rizikófaktort jelent.

Hallókészülék segítségével a hallás akár 97 százalékban visszaadható, ennek ellenére a rászorulók többsége nem használja. Ennek több oka is van. Sokan nem is veszik észre, hogy megromlott a hallásuk, mások szégyellik, hogy hallókészülékre szorulnak, el akarják rejteni a problémájukat, de a modern hallókészülékek ismeretének hiánya is visszatartó erőt jelent. Fontos lenne, hogy azok, akiknek szüksége lenne hallókészülékre, de nem hordanak, felismerjék annak orvosi szükségességét. A mai hallókészülékek kisebbek, mint valaha, nem feltűnőek, könnyen használhatóak, és ha szakorvos állapítja meg a halláscsökkenést, akkor a készülék árának csak a töredékét kell nekünk kifizetni.

Dr. Helen Henshaw kutató elmondta, hogy bár a halláskárosodás nem halálos betegség, mégis olyan tényező elvesztéséről van szó, amely hiánya jelentősen befolyásolja az életminőséget, azzal, hogy hatással van az emberi kapcsolatokra, megnehezíti a hétköznapi dolgok elvégzését, valamint a munkában való részvételre is kihat.

A brit kutatók tehát a tíz legégetőbb betegség közé emelték a halláskárosodást, ezzel felhívva a figyelmet a problémára, valamint kezdeményezve a törekvést a betegség kialakulásának megelőzésére, továbbá a már meglévő panaszok időben való észrevételére, megfelelő kezelés idejében történő elkezdésére.

Forrás: Minden, ami hallás