A púposszúnyogtól a hernyószőrig: ijesztő nyári bőrtünetek nyomában

Az átlagosnál nagyobb, fájdalmasan viszkető szúnyogcsípések, titokzatos, viszkető és lassan múló foltok a gyerek lábán – nyáridőben mindezek mögött nagy valószínűséggel rovarcsípés áll. Való igaz, hogy a felmelegedés miatt hazánkban is megjelenhetnek trópusi fajok, amelyek esetleg betegséget terjesztenek, és az is igaz, hogy nálunk „honos” lárvák, férgek és amőbák is okozhatnak ijesztő tüneteket, de azért ez nem általános – mondta el a hirado.hu-nak dr. Mojzes Jenő bőrgyógyász főorvos.

Egy szokatlan bőrtünet kapcsán az orvosnak mindig mérlegelnie kell, hogy amit lát, rovarcsípés-e, az általa okozott közvetlen reakció, vagy valamiféle abból kiindult allergiás jelenség. Fontos azt is kideríteni, hogy ha csípésről van szó, akkor bejuthatott-e az állat váladékával valami olyasmi a szervezetbe, ami később szövődményeket okoz – beszélt az orvosnál tett látogatások első mozzanatairól a dombóvári kórház bőrgyógyásza.

A bögöly agresszív és szúr

A szakember szerint a tipikus nyári rovarcsípések közé sorolható a bögöly szúrása. A bögöly nagyon agresszív rovar, mindig heves bőrreakciót vált ki, ám allergiát nem okoz és orvosi tekintetben általában nincs is vele semmi különösebb teendő. Ráadásul – tette hozzá – méreténél fogva könnyen felfedezhető, ezáltal kisebb az esély rá, hogy az ember áldozatául esik.

A szúnyog nem egyszerű eset

A szúnyog már bonyolultabb eset, mert a legtöbb embernél típusos csípésnyomot vált ki, amit gyerekkorunk óta ismerünk mindannyian. A váladékára azonban a szervezet allergiával reagálhat. „Ekkor kialakul a csípésnyom mellett egy másik kórkép, aminek köze van még a rovarcsípéshez, de annyira nem egyértelmű az összefüggés” – mondta dr. Mojzes Jenő.

Ez a kórkép elsősorban gyerekeken fedezhető fel.

„Néha nehéz elfogadtatni a szülőkkel, hogy szimplán szúnyogcsípésről van szó, és a gyerek lábszárán megjelenő, viszkető, különböző állapotú csomók – amelyek esetleg már március-április környékén megjelentek –, azok nagy valószínűséggel októberig nem is fognak eltűnni. A háttérben az áll, hogy a gyerekek egy része allergiás a szúnyogcsípésre, így már nem csak a csípés helyén produkál tünetet, hanem máshol is. Mivel az allergiás reakció jobban viszket, mint a rovarcsípés, a kicsi forszírozottan vakarja, és ettől már másodlagos, harmadlagos jelenség jön létre. Eltorzul a klinikai kép: van gyógyult csomó, aktív csomó, begennyesedett csomó…” – sorolja az orvos, aki szerint igaz, hogy ezek a tünetek tovább húzódnak egy átlagos szúnyogcsípésnél, de szerencsére olyan allergiás reakcióról beszélünk ebben az esetben, amely nem áll fenn életfogytig. Három-négy év alatt megszabadul tőle a beteg, de az első 2-3 évben erősödő, ijesztő tünetek lehetnek.

Health problem. Young woman scratching her itchy arm with allergy rash

 

Érdemes a megelőzés érdekében szúnyogszezonban a rovarokat távol tartó elektromos berendezést beszerezni – szól az orvosi javaslat.

A púposszúnyog szabályosan megrágja áldozatát

Vannak olyan rovarok, amelyek ezer éve velünk élnek, csak éppen egy adott területen jó ideje nem észlelték őket, ezért valószínűleg az ott élők sem ismerik föl, amikor egyszer csak újra megjelennek. Ilyen a púposszúnyog is, amely hatalmas csípéseket produkál, olyannyira, hogy a hasonló tünetek nyomán tavaly egy somogyi város környékén fel is röppent a hír: megérkezett a fekete vész…

„Kiderült, hogy a – hivatalos nevén – púposszúnyog okozott alaptalan riadalmat a város környékén. A szúnyogalkatú rovarnak valóban rendkívül agresszív a támadása: nem is szúr, hanem harap” – mondja a bőrgyógyász.

Szerencsére valamiért nem mindenkit „szeret” ez a rovarféle, ám akit igen, azt csoportosan támadja, olyannyira, hogy van, aki az orvosi ügyeleten köt ki miatta. „Az áldozatot szabályosan megrágják, és ha az ügyeletes orvos ilyet még nem látott – megvan erre az esély –, akkor esetleg telenyomja a pácienst antibiotikummal, ami ebben az esetben hatástalan. Gyulladáscsökkentőre van szükség” – hívja fel a figyelmet dr. Mojzes Jenő.

A kullancsot azonnal el kell távolítani

A kullancsok egész évben aktívak, de az emberre csak a tavaszi, nyári időszakban veszélyesek, lévén, jellemzően akkor járjuk a természetet.

A Lyme-kórt is terjesztő kullancs egyes állításokkal ellentétben nem alulról mászik fel áldozatára, és nem is a fáról pottyan le, hanem bokrokról, cserjékről és más növényzetből sodródik a ruházatra.

Ha kullancsot fedezünk fel magunkon, azonnal távolítsuk el, ne várjunk az orvosra – figyelmeztet dr. Mojzes Jenő. Az állatot kullancscsipesszel vagy más célszerszámmal el lehet távolítani, óvatosan, nem összenyomva. Nem szabad zsírozni, olajozni, feszegetni. Egy része a bőrben fog maradni, de az már ártalmatlan, néhány nap alatt kilökődik.

A 48-72. órában már elszaporodnak a kórokozók a vérben.

A csípés nyomát napokig figyelni kell, ha 3 napon keresztül folyamatosan növekszik és eléri az 5 centimétert, azonnal fel kell keresni az orvost, ahogyan akkor is, ha kullancscsípést nem észleltünk, de liláspiros, 5 napon keresztül folyamatosan növekvő, hosszabbik átmérőjén legalább 8 centiméteres, karimás foltot fedezünk fel magunkon.

Időben észlelve, a kullancsfertőzés tökéletesen gyógyítható.

Támadó hernyószőr

Dr. Mojzes Jenő maga is mítosznak hitte, amikor tanult róla, de a gyakorlatban kiderült, bármennyire is képtelenségnek tűnik, a gyapjaslepke hernyójának szőre bizony látványos bőrtüneteket produkál, és ehhez nem is kell, hogy az ember kontaktusba kerüljön az állattal.

A gyapjaslepke hernyójának szőrével „fertőzött” páciensek sora klasszikusan tavasszal kezdi el felkeresni az orvosokat, és egészen augusztusig „kitart”. A dombóvári régióban az utolsó ilyen járvány 2006-ban volt – emlékezik vissza a szakember.

A hernyószőr értelemszerűen nem harap, nem szúr, sőt oda sem megy az „áldozathoz” – mondja az orvos – viszont az állat növekedése során többször vedlik, szőre pedig eleinte a saját testhosszánál is hosszabb. A levedlett szőrök több száz, esetleg ezer méterre is elszállnak. Megszúrják, felsértik az ember szabadon lévő testrészeit. Hatása irritatív: a bőrre kerülve, jellemzően nagy felületen, csalánkiütésszerű tüneteket okoz.

Ilyen eseteknél az orvos esetleg rákérdezhet, hogy nem kirándultak-e, nem ültek le esetleg egy fa alatt.

Méh- és darázscsípés: látványos tünetektől az életveszélyig

A klasszikus, könnyen felismerhető csípések – hivatalosan: szúrások – közé tartozik a méh és a darázs támadása. Fájdalmas duzzanat jelentkezik nyomában, különösen, ha érzékenyebb, laza szöveten történik a behatolás.

Ha az illető nem allergiás, és a szúrások száma bizonyos határon belül marad, akkor nincs is különösebb gond. Ám ha allergiás, akkor a tünetek (a szúrás helyétől függően) abnormálisnak tűnő végtagduzzanatok is lehetnek, ami még nem életveszélyes – mondja az orvos, aki felhívta a figyelmet rá, hogy akkor van baj, ha nyelési, légzési nehézségek, ájulásérzés jelentkezik.

„Ha valaki allergiás a darázscsípésre, azzal nem árt tisztában lenni. Nekik felírnak egy öninjekciózó készüléket, amely adrenalint tartalmaz, és ezt beadva az illető kap úgy 20-30 perc esélyt rá, hogy beérjen a kórházba, ahol tudnak vénát biztosítani”. Van már mód ugyanakkor az allergia „kioltására” is, megelőző jelleggel, de a legokosabb tanács erre vonatkozóan, hogy lehetőség szerint kerülni kell a kontaktust méhekkel, darazsakkal.

Horror a dinnyeföldön

Ritka, de nem ismeretlen eset hazánkban sem, amikor a földön fekvő, alvó ember bőre alá lárvát tesz egy féreg. Dr. Mojzes szerint itthon jellemzően dinnyeföldeken dolgozók kerülnek ilyen helyzetbe, amikor lepihennek. A lárva a bőr felszíne alatt vándorolni kezd. „Mivel viszonylag ártalmatlan dologról van szó, ezért a dolog mókás klinikai képként is felfogható: a lárva kacskaringós vonalat ‘ír le’ a bőr alatt, aztán egy idő után megunja a banánt, és elpusztul” – nyugtat meg mindenkit az orvos.

Larva migransnak is hívják, sok esetben nem is igényel orvosi beavatkozást, de ha viszkető, kívülről jól látható csatorna húzódik a bőrön, akkor érdemes ellátogatni az orvoshoz.

Van rosszabb is

A szakemberek attól tartanak, hogy az idő melegedésével új, trópusi fajok jelenhetnek meg hazánkban, és velük a ritka betegségek – köztük az előbb említettnek egy valóban veszélyes változata, a dracunculiasis. A betegségről elborzasztó képeket találhatunk az interneten, például  amikor a lárva a szemen keresztül távozik.

Itthon ez extrém ritka – szögezi le a főorvos – eddig talán egy esetet mutattak ki, Pécsett.

Pár nap az élet

Szintén nyáron okoz problémát a Naegleria fowleri, amely az orron keresztül eljut az agyhártyához, és akár három nap alatt végezhet az emberrel. Tipikusan a trópusi országos melegebb vizű tavaiban szaporodik – vagy rosszul fertőtlenített jacuzzik vizében.

Az egyik ilyen, talán legnagyobb járvány érdekes módon a 60-as években történt, a valamikori Csehszlovákiában, amikor egy hanyagul fertőtlenített fürdőhelyen Naegleria fowleri-fertőzés miatt néhány nap leforgása alatt tucatnyian meghaltak.

Forrás: Hirado