Tények és tévhitek a bőrrákról

Sokan a téves információknak köszönhetően nem jól kezelik bőrüket és óvatlanok, emiatt sokszor már későn fordulnak orvoshoz. A Melanomamobil bőrgyógyász szakértője teszi tisztába a hiedelmeket.

„Én biztosan nem…”

Mindenki abban bízik, hogy nem ő lesz az, akinek a bőrén, vagy akinek a testében rosszindulatú daganat fog kialakulni… és ez így rendjén is van, nem is kell ilyesmire gondolni állandóan.

Mégis legalább kétszer érdemes:

1. amikor káros szenvedélyt választunk magunknak: egyértelmű például, hogy az arra hajlamosaknál a dohányzás tüdő és gége rákot okozhat, a szolárium pedig melanomát vagy bőrrákot.

2. amikor lehetőségünk van szűrővizsgálatok elvégzésére. A 20 éves Henriett, 23 éves Imre vagy a 34 éves Réka is joggal gondolhatta volna, hogy nekik biztosan nem lesz melanomájuk, de nem lett volna igazuk. Szerencsére ők szűrővizsgálatra jártak, ami megmentette az életüket.

„Jobb, ha az anyajegyekhez nem nyúlunk hozzá… jobb, ha nem bolygatjuk meg!”

Az egyik legveszélyesebb tévhit, hiszen ennek következtében fordulhat elő, hogy valaki nem fordul orvoshoz még időben. Az anyajegyek talaján kialakuló legsúlyosabb betegségnél, a melanománál a túlélési esélyeket éppen a késlekedés rontja.

Fontos azt tudni és megérteni, hogy maga a műtét nincs hatással az anyajegyre, abban nem okoz semmilyen változást. Egy műtétet legrosszabb esetben csak feleslegesen lehet elvégezni, baj csak abból lehet, ha valami olyan marad a bőrön, ami nem oda való; mondjuk egy kezdődő melanóma.

Az is fontos, hogy az anyajegyek eltávolítása sebészileg, szikével történjen és ne égetéssel, lézerrel, fagyasztással, kaparással, vagy bármi egyéb barbár módon.

„Nem fáj, biztosan nincs baj vele…”

A rosszindulatú daganatok kezdetben nem fájdalmasak, semmilyen panaszt nem okoznak. A melanóma bár az egyik legveszélyesebb daganat, teljesen észrevétlenül növekszik, csak ritkán fordul elő, hogy viszketéssel hívja fel magára a figyelmet. Ne várja meg, amíg vérezni kezd, mert akkor már késő!

„A szolárium nem káros, jobb, mint a napsugárzás”

A szolárium használattal kapcsolatos tévhitek fenntartásában anyagilag érdekelt lobbik – szoláriumgyártók és szalontulajdonosok is – érdekeltek. A napsugárzás a földfelszínt elérő ultraibolya spektruma UVA és UVB sugártartományokból tevődik össze, míg a szoláriumcsövek legnagyobb részt (kb. 97%) UVA tartományban sugároznak.

Az UVB felelős a leégésért, a tartós barnulásért és a bőr felső rétegeinek megvastagodásáért, ami jelentős tényező a fényvédelem fokozódásában. Az UVB-nek köszönhetjük, hogy egy idő után elmegyünk a napról, pont a kellemetlen kísérő gyulladás, a leégés miatt.

A szoláriumban bőrünket nagyrészt UVA sugárzás éri, amely hatására gyorsabban kialakuló barnulás jön létre. A bőr legfelső rétege sem vastagszik meg, így nem fokozódik a fényvédelem és nem égünk le, tehát kikapcsoltunk egy visszajelző mechanizmust. Az UVA mélyebbre jut a bőrben, ott károsítja a kötőszöveti rostokat, korai ráncosodást okozva. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy az UVA sugárzás is rákkeltő hatású. Ismereteink szerint a barnító krémek használatával biztonságosabban érhető el az áhított, divatos barna bőrszín.

„A barna bőr az egészség jele…”

Már senki nem tudná megmondani, hogy honnan fészkelte be a fejünkbe magát az a tévhit, hogy a barna bőr az egészség jele.

Talán onnan, hogy általában egészségesebb az, aki nem a sötét lakásban gubbaszt, hanem a szabadban tartózkodik a friss levegőn.

A szabadban bőrünket éri a nap, így az lebarnul és máris adódik a tudománytalan következtetés, hogy a sportosabb, egészségesebb embereket a barna bőrükről lehet felismerni, tehát a barna bőr az egészség jele.

Az igazság ezzel szemben egészen más, ahogy itt azt részletezzük is.

A legveszélyesebb az, amikor kisgyermekes anyák ettől a tévhittől vezérelve már egészen apró gyermekeiket napoztatják, így növelve napról napra életre szóló rizikójukat a melanóma és a bőrrák szempontjából. Így a barna bőr különösen gyermekkórban nem az egészség, inkább a tudatlanság, vagy a szülői felelőtlenség jele.

Forrás: