Napi egy pohár bor – árt vagy használ? 2015-10-13 Blog, Napi Hírek Megosztás: Tweet A szüretek, bor- és pezsgőfesztiválok időszakát éljük, az egészségünk kapcsán érintenünk kell tehát a borfogyasztás kérdését is. Régóta tudjuk és napjainkban is egyre több kutatás igazolja a vörösbor rendszeres, mérsékelt fogyasztásának szív- és érrendszert védő hatását, ám hisztamin-intolerancia esetén emellett kellemetlen tünetek megjelenésével is számolnunk kell. Mi a hisztamin? “A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, biológiailag aktív sejttermék, amely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel kerül be. Bizonyos ételek is tartalmaznak hisztamint eltérő mennyiségben, így ezek fogyasztását követően is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin szint mértéke” – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Mindez problémát akkor jelent, ha a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően. Milyen tüneteket okoz a hisztamin-intolerancia? A hisztamin lebontását a szervezetben a diamino-oxidáz (DAO) enzim végzi. A hisztamin-intoleranciás betegnél ez az enzim csökkent mennyiségben termelődik, ezért a hisztamin tartalmú ételek fogyasztását követően, már percekkel később kellemetlen tünetek jelentkezhetnek. A hisztamin hatásai szerteágazóak, több szervet érintenek, így a panaszok is igen változatosak lehetnek. Emésztési problémák: hasmenés, hasfájdalom, puffadás, gyomorégés Légúti panaszok: orrfolyás, tüsszögés, köhögés Bőrtünetek: bőrviszketés, kiütés, bőrvörösség Ödéma kialakulása Fejfájás, migrén, szédülés, hányinger Rohamokban jelentkező izzadás Szívdobogás érzés, vérnyomás ingadozás Menstruációs zavarok Milyen ételeket érdemes kerülni? 1. A magas hisztamin tartalom miatt nem javasolt az alábbi élelmiszerek fogyasztása: belsőségek, füstölt hús, kolbász, sonka (különösen a szárított) csirke halkészítmények /halkonzervek, rák, kagyló, csiga, polip érlelt sajtok: Camambert, Brie, Gruyere, Ceddar, Roquefort, hosszú érlelésű „kemény” sajtok- Parmezán (minél hosszabb az érlelési idő, annál magasabb a hisztamin tartalom) ecet és ecettartalmú ételek (pl. mustár) csokoládé, kakaó savanyú káposzta, tartósított, fermentált zöldségek spenót ecet és ecettartalmú ételek (pl. mustár) sör, pezsgő vörösbor (minél idősebb a bor, annál magasabb a hisztamin tartalma) paradicsom, ketchup fermentált szója termékek, szója szósz A hisztamin lebontását gátló, illetve a hisztamin felszabadulást okozó élelmiszerek is kerülendők: ananász, papaya, avokádó, dió, nyers tojásfehérje, eper, paradicsom, hal és alkohol. A nem friss, állott ételek fogyasztása, melyekben hisztamin termelő baktériumok elszaporodhatnak szintén nem ajánlott. Hogyan vizsgálható és kezelhető? A hisztamint lebontó DAO enzim szintje vérből meghatározható. A hiányzó enzim pótlására tabletta formájában van lehetőség. Ezt az étkezések előtt 1-2 órával érdemes bevenni, így megelőzhető a felsorolt panaszok kialakulása. Emellett természetesen a diétát is célszerű tartani. A fehérborral jobban jár? Az alkoholos italok között első helyen a vörösbor áll, mely a legmagasabb hisztamintartalommal rendelkezik. A német, Der Hautarzt folyóirat egy régebbi, 1993-as számában jelent meg egy kutatás, mely az egyes borfajták elfogyasztásának következtében fellépő, kellemetlen tünetek kialakulásának okát vizsgálta, külön figyelmet szentelve a hisztamin szerepének az egyes panaszok létrejöttében. A kutatás során 52 fajta bor (vörös, fehér és pezsgő) és 17 féle sör hisztamin értékelését végezték el radioimmunoassay (RIA) módszerrel. Az igen érzékeny mérési módszer segítségével megállapították, hogy a hisztamin szint a vörös borok esetében a legmagasabb (60-3800 microg /l). Ennél valamivel alacsonyabb a pezsgő hisztamin tartalma (15-670 micog/l). A sorban következő alkohol a sör (21-305 microg/l), a legkevesebb hisztamint pedig a fehér bor tartalmazza (3-120 microgrammes/l). Forrás: Budai Allergiaközpont
