Fessünk táblafalat!

Kisgyermekes szülők tudják, hogy nincs is annál hajmeresztőbb látvány, amikor csemeténk egy színes ceruzával, vagy neadjisten egy filctollal esik neki a frissen festett falnak. Pánikra semmi ok, a megoldás a táblafal.

Az alkotó korszakukban levő gyerekek nyilván nem értik, hogy miért is nem szabad a hófehér falra festeni. A gyerekszobában alakmazhatunk egy igen egyszerű és nem drága módszert, amely révén megmenekíthetjük lakásunk falait a különféle mesterművektől. A táblafesték egy nagyszerű tanulmány.

Miután kijelöltük a csemeténk szobájában azt a falfelületet, amely nem esik túl közel a fekvőhelyhez, akkor érdemes egy vízszintmérő és ceruza segítségével halvány vonallal kijelölni a tényleges határokat. Bármilyen színű falra kenhetjük a fekete falfestéket, de minden esetben tartsuk be a festékesdobozon levő leírást. Általában két rétegben kell felkenni a festéket, a második réteg felkenése előtt várjunk négy órát, ugyanis ennyi idő kell a száradáshoz.

Nap végére már az első remekművek is ott díszelegnek majd az óriási rajztáblán. Akik használják, ódákat zengenek erről a találmányról, hiszen a gyermek lefoglalja magát, nem mellesleg pedig megtanulja a saját határait is. Azaz: hol kezdődik a játszó terület, és mi a tabu nekik.

Bár a gyerekszobában hangsúlyosabb a táblafesték, a konyhában is remekül mutat. Felírhatjuk rá az aznapi menüt, recepteket, de üzenőfalként is remekül mutat a háziasszony birodalmában.