Azért okos az ember, hogy tehetetlennek születhessen 2016-05-30 Blog, Napi Hírek Megosztás: Tweet Azért lett az ember ilyen intelligens, hogy gondoskodhasson életképtelen újszülöttjéről, aki azért lett életképtelen, mert (a későbbi gondoskodáshoz szükséges) nagy feje és agya csak a méhen kívül tud kifejlődni. Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? – teszik fel gyakran a kérdést az evolúciót kutatók. Ez esetben: mi az összefüggés az ember kimagasló értelme és rendkívül hosszú, két évtizedes egyedfejlődése között? A tudósok régóta keresik a választ rá, hogy az emberek újszülöttjei miért olyan sokáig magatehetetlenek. Míg például egy zsiráfborjú alig néhány órával születése után már feláll, sőt, ha kell, elfut a ragadozó elől, egy ember hetekig még a saját fejét sem bírja megtartani. A Rochesteri Egyetem két professzora, Steven Piantadosi és Celeste Kidd szerint mindez egy saját magát erősítő ciklikus folyamat eredménye, ami végül kialakította az ember kivételes értelmét. Az értelmesebb, utódaikról jobban gondoskodó emberek maradtak fent a szelekció során. Nekik nagyobb fejük és agyuk volt, így gyerekeik egyre kevésbé fejletten születtek meg, mivel nagy fejük nem fért volna át a szülőcsatornán – vázolták az amerikai kutatók. Azt már eddig is feltételezték az evolúcióbiológusok, hogy tekintélyes koponyánk miatt szükséges viszonylag fejletlenül születnünk, de olyan elméletet korábban nem publikáltak, mely szerint éppen az utódgondozás miatt van szükségünk a méretes koponyára. A fejlett értelem azért is fontos, mert az embernek hosszú ideig úgy kell ellátnia gyerekét, hogy az beszédképtelen, csak tudását és intuícióját használhatja, hogy kitalálja, éppen mire van szüksége a kicsinek – magyarázzák a kutatók. A szakemberek egy új módszert is kitaláltak az általános intelligencia előrejelzésére, mely az elválasztás idejét veszi alapul. „Úgy találtuk, hogy az emlősök elválasztási ideje minden más tényezőnél pontosabban feltárja az adott faj intelligenciáját” – fogalmazott Steven Piantadosi. A professzorok szerint a környezet kihívásai indították el az intelligenciát feltornászó spirált, ami csak az elevenszülőknél hozott látványos eredményt. A dinoszauruszok például tojásban fejlődtek ki, ezért számukra a fejméret és az utódgondozás nem volt lényeges szempont, nem is lettek olyan értelmesek, mint az emlősök – mondta el Celeste Kidd. Forrás: Hirado