Anyukák, figyelem! Tények és tévhitek a rotavírusról

A  köztudatban  máig  számos  tévhit  él  a  Magyarországon évente  4-5000  regisztrált  megbetegedést  okozó  és  mintegy  500  millió  forintnyi  OEP- számlát generáló rotavírus-fertőzésekkel kapcsolatban. Pedig kisgyermekkorban, a lázzal, hányással,  hasmenéssel  járó  betegség  rendkívül  gyorsan  kiszáradáshoz  és akár életveszélyes  állapothoz  vezethet.  A  Házi  Gyermekorvosok  Egyesülete  –  a  közkeletű tévhitek cáfolatával   –   a   betegséggel   kapcsolatos   tájékozódásra   és   a   megelőzés fontosságára hívja fel a kisgyermekes szülők figyelmét.

1.   Tévhit: A rotavírus egy ártalmatlan betegség, amelyen minden gyermek átesik egyszer.

Tény: A rotavírus-fertőzésen valóban 5 éves korára a gyermekek többsége legalább egy alkalommal átesik, ennek megfelelően egy rendkívül gyakori betegség, amely – különösen kisgyermekek esetében – a szövődményes kiszáradás miatt kórházi kezelést is igényelhet. A vírus az Európai Unió tagállamaiban az oltás alkalmazása nélkül 3,6 millió megbetegedést okoz évente, ebből 700  ezren fordulnak orvoshoz, és a betegek közül mintegy  87 ezren kerülnek kórházba. Sajnos, még Európában is minden évben számos haláleset fordul elő rotavírus-fertőzés következtében. A rotafertőzés legsúlyosabb lehetséges szövődménye a kiszáradás, ami a két év alatti kisgyermekeket érinti leginkább.

Feltételezések  szerint   a  rotavírus-fertőzés  az  arra  fogékonyakban  hozzájárulhat  olyan krónikus betegségek kialakuláshoz, mint például lisztérzékenység, a fiatalkori cukorbetegség, és a gyulladásos bélbetegségek. A betegség elterjedtsége, a súlyos szövődmények és a jelentős költségterhelés egyre több európai ország egészségügyi hatóságát készteti arra a döntésre, hogy a támogatott oltások közé emelje a vakcinát.

2.   Tévhit: Tiszta, rendes otthonban a gyermek nem fertőződhet meg.

Tény: A rotavírus kifejezetten ellenálló vírusfajta, az emberi kézen legalább 4 órán át, míg száraz, nem porózus felszíneken (például játékok) akár 10 napon keresztül is életképes. A fertőzés zárt közösségekben, (pl. bölcsődék, óvodák, család, kórházi osztályok) szinte megállíthatatlanul terjedhet gyermekről gyermekre, illetve gondozókra, szülőkre és testvérekre. Az is tévhit, hogy a rotavírus-fertőzés csak a bölcsődébe, óvodába járó gyermekeket veszélyezteti. Sajnos a fertőzésnek azok a babák is ki vannak téve, akiket nem visznek közösségbe.

3.   Tévhit: Az alapos kézmosás megfelelő védelmet nyújt a rotavírus-fertőzés ellen.

Tény: A rotavírus feko-orális úton terjedő fertőzés, azaz a fertőzött széklettel, szennyezett tárgyakkal, és kézzel jut a vírus az ember szájába, ennek következtében emberről-emberre nagyon könnyen terjed. Sokszor még egy alapos kézmosás sem mindig tudja megállítani a továbbterjedését.

4.   Tévhit: A rotavírus-fertőzést pár nap alatt kiheveri a gyermek, hányással, hasmenéssel nem kell azonnal orvoshoz szaladni.

Tény: A kórházi kezelést igénylő hasmenéses betegségek egyik leggyakoribb kórokozója a rotavírus. A rotavírus-fertőzés sok esetben ugyan enyhe formában zajlik, de kiszáradást is okozhat, melynek tüneteit észlelve nem szabad várni, minél hamarabb orvoshoz kell juttatni a gyermeket. Amennyiben a gyermek itatása szájon át nem lehetséges, akkor kórházi körülmények között, infúzión keresztül kell, hogy folyadék- és ásványianyag-pótlást kapjon.

Minél  magasabb  a  láz,  illetve  gyakoribb  a  hasmenés  és  a  hányás,  annál  fokozottabb  a szervezet folyadék- és ásványianyag-vesztesége. Ha ezek pótlása nem kezdődik el időben, akkor akár a keringés is összeomolhat, szívritmuszavar, súlyos, sokkos állapot alakulhat ki, kezelés nélkül a beteg akár meg is halhat.

A kiszáradás kezdeti jeleit a szülők is észlelhetik gyermekükön: a gyermek súlya és a vizelet mennyisége a veszített vízzel arányosan csökken. A vizelet színe sötétté válik. A bőr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhető lesz. A szem alatt karikák jelennek meg, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak, az ajak kicserepesedik, a lehelet jellegzetes szagú („acetonos”) lesz. Csecsemőknél a kutacs besüpped.

5.   Tévhit: A rotavírus-fertőzés elterjedése függ az adott ország higiéniai viszonyaitól.

Tény:  A  rotavírus  a  csecsemők,  kisgyermekek  és  felnőttek  hasmenéssel,  hányással  járó megbetegedéseinek  egyik  leggyakoribb  kórokozója  világszerte  földrajzi  helytől,  nemtől, szociális  helyzettől  és  higiéniai  körülményektől  függetlenül.  A  rotavírust  „demokratikus” vírusnak  is  nevezhetjük,  hiszen  az óvodás  kor végéig  gyakorlatilag  az  összes  gyermeket megfertőzi világszerte.

6.   Tévhit: A rotavírus az óvodások-kisgyermekek betegsége.

Tény:   Igaz,   hogy   a   vírus   a   kisgyermekek   körében   jóval   elterjedtebb:   a   fertőzés legsúlyosabban  a  6-24  hónapos  korosztályt  érinti,  hiszen  az  immunrendszerük  kevésbé ellenálló a rotavírussal szemben és jellemzően az első fertőzés jár a leghevesebb tünetekkel. Ugyanakkor rotavírussal a felnőttek is megfertőződhetnek. Mivel rendkívül ragályos betegségről van szó, amennyiben a család egyik tagja megfertőződik, a vírus rövid időn belül az egész családot megfertőzheti életkortól függetlenül. A fertőzés egyszeri átvészelése pedig nem jelent teljes védettséget a későbbiekre, így a család tagjai akkor is elkaphatják, ha már egyszer átestek rajta.

7.   Tévhit: A rotavírus elleni védekezés egy újabb felesleges fájdalmas oltás a kisgyermek számára.

Tény: A rotavírus okozta súlyos gyomor- és bélhurut elleni védettség kialakítására kétfajta, teljesen fájdalommentesen – szájon át adható és ízében is gyermekbarát –, vakcina érhető el Magyarországon. A betegséggel szembeni védettség – szúrás nélkül – már 12 hetes kortól kialakítható.

8.   Tévhit: Akinek már nem megy a hasa és nem lázas gyógyultnak tekinthető és nem fertőz.

Tény: A rotavírussal fertőzöttek jelentős mennyiségű vírust üríthetnek székletükkel már a tünetek jelentkezése előtt, és a betegség elmúlását követően is, így tünetmentes állapotban is könnyen megfertőzhetik környezetüket.

9.   Tévhit: A rotavírus-fertőzés gyógyszeresen is kezelhető.

Tény: A rotavírus-fertőzés ellen oki kezelés nem létezik, a kezelésében csak tüneti szereket tudunk alkalmazni. A hányáscsillapító szerek bágyadttá, aluszékonnyá tehetik a kisgyermeket, ami tovább nehezíti a kiszáradás elkerüléséhez feltétlenül szükséges folyadékbevitel biztosítását. Mivel a vírus a széklettel ürül, ezért székletfogó, hasfogó gyógyszerek adása sem javasolt gyermekkorban. A rotavírus betegség terápiájának lényege és legfontosabb eleme az elveszített folyadék és ásványi anyag pótlása.

10. Tévhit: Ráérek beoltatni a gyereket mielőtt közösségbe kerül.