A tégla mint hagyományos falazó elem 2012-01-25 Blog Megosztás: Tweet Máig széles körben alkalmazza az építészet a téglát mint hagyományos építőanyagot. A hazai téglaépítészet számára remek mintául szolgálnak többek között a holland, észak-német, brit és svéd téglaházak. A külföldi látvány minden utazóban jelentős érzelmi hatást kelthet, s magyarázható ez az anyag ősi mivoltával, természetességével, valamint a tégla fedetlenségével, ami azt sugallja, nincs mit takargatnom. Ez az őszinte nyíltság vonzóvá teszi a házat, és egyben szimpatikussá annak lakóit, legyen szó akár kereskedelmi célokat szolgáló ingatlanról. A tégla hagyománya A hazai nyerstégla hagyományai a középkori várakig, templomokig nyúlnak vissza, s részben a népi építészetben is megtalálhatóak, de valójában a 19. század végi ipari építészettel kezdődnek. A modern építészet szocialista körülményei között a téglahasználat (a csekély anyagválaszték ellenére) az igényesség és a kézművesség védjegye lett miközben az építészeti minőség elég széles skálán mozgott. A kilencvenes évektől pedig az üvegezett irodaházak között keltettek feltűnést a téglaházak. A tégla időtálló, esztétikus, energiatakarékos és elenyésző a karbantartási szükséglete. Az a cég pedig, aki téglából építteti székházát szintén pozitívabb megítélés alá eshet, hiszen azt sugallja, hogy hosszú távra tervez, nem szedi a sátorfáját egyhamar, és mindazonáltal még az unokáinkra is gondol egy környezetbarát építőanyaggal. Ingatlanok megtervezésénél a tégla esztétikáján túl döntő szempont lehet, hogy az épület falazatának, épületfizikai szemszögből nézve nem csak hőszigetelő, hanem hőstabilizáló, valamint hangszigetelő feladata is van. Az oly sokszor emlegetett fogytán lévő és drága energia miatt is kényszerülnek folyamatos termékfejlesztésre a különböző építőanyag gyártók. Jelen esetben a hőszigetelés könnyedséget, a hőstabilitás és a hangszigetelés viszont tömeget, súlyt igényel. A fejlesztőknek tehát ezt a két egymásnak feszülő és feloldhatatlannak látszó ellentétet kellett összhangba hozni. Olyan szerkezeti megoldásokra van szükség, amelyek bekerülési költsége nem haladja meg az építtető az energiához hasonlóan véges anyagi lehetőségeit. Bekerülési költségről beszélünk, amibe nem csak az anyagköltség, hanem a munkadíj is beleértendő. Amikor bonyolult és magasan kvalifikált munkaerőt igénylő megoldásokat kínálnak a piacon, akkor érdemes és szükséges elvégezni ezeket a számításokat. Forrás:
