5 tévhit a vérnyomás és a pulzus összefüggéséről

A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos.

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere elmagyarázza a különbséget és eloszlatja a tévhiteket.

A két érték másra vonatkozik

„Való igaz, hogy egy kardiológiai vizit során ellenőrizzük a vérnyomást és a pulzust is, sőt, az automata vérnyomásmérők is feltüntetik mindkét értéket. A két mutató ugyanakkor nem összekeverhető egymással, bár az értékek elemzésekor keresni kell az összefüggéseiket is” – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Érdemes először tisztázni a fogalmakat: a vérnyomás az erekben áramló vér nyomásgyakorlása az erek falára, a pulzus pedig a percenkénti szívverések száma. A hozzánk forduló betegeknél sokszor keverednek a fogalmak, téves fogalmaik vannak arról, hogyan függ össze a két mutató, mennyi a „normális” érték, de a mi feladatunk nem csak a kezelés, hanem a pontos, türelmes felvilágosítás is. Fontos, hogy a betegek értsék, mi és miért történik velük, mi a célja a kezelésnek. 

5 tévhit a fogalmakról

1. A vérnyomás- a pulzusértékek mindig összekapcsolódnak

Az igaz, hogy a vérnyomás és a pulzus gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például veszélyhelyzetben mindkettő egy időben megugrik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ha a pulzus megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a vérnyomás és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszútávon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet – attól függően, hogy a pitvart vagy a kamrát érinti-e a probléma.

2. Mindenkinél egyforma a normális vérnyomás- és pulzusérték

Bár természetesen van egyfajta útmutató  – vérnyomásnál a 120/80 Hgmm tekinthető általában normálisnak, pulzusnál a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték – a normális értékek ettől egyénenként eltérőek lehetnek. A kardiológiai kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték.

3. Az alacsony pulzusszám és vérnyomás mindig betegségre utal

Ami az egyik embernél veszélyes, az a másiknál nem feltétlenül. Egy fiatalabb, fit személy például élhet alacsony, akár 50-es pulzusszámmal, ez csupán azt jelzi, hogy edzett. Az alacsony vérnyomás azonban már trükkösebb, hiszen idősebb korban, vagy ha magas pulzusszám kapcsolódik hozzá, ez valóban utalhat betegségre is. Ha tehát szédülünk, gyengének érezzük magunkat, mellkasi szorításunk, szívdobogás-érzésünk van, mindenképpen érdemes kardiológushoz fordulni.

4. A magas vérnyomás nem veszélyesebb, mint a magas pulzusszám

Klinikai vizsgálatok szerint a magas vérnyomás több betegség előszobája lehet, mint a magas pulzusszám – bár itt is csak a személyes kivizsgálás adhat választ a kérdésre. Általánosságban elmondható, hogy minden 20 Hgmm-es növekedés a 115 Hgmm-es szisztolés (első) érték felett, megduplázza a szívinfarktus, a stroke, a szív- és a veseelégtelenség kockázatát. A magasabb pulzusszám is utalhat betegségre, bár ez nem feltétlenül igazolódik be minden esetben. Éppen ennek tisztázására szolgál a kivizsgálás. 

5. Nem számít, mikor mérünk

Valójában számít, mikor mérjük a vérnyomást és a pulzust. Legideálisabb, ha nyugodt állapotban, ülve, megfelelően elhelyezve a mérőeszközt, naponta azonos időpontokban mérünk és erről naplót is vezetünk. Nyilvánvalóan más értékeket fogunk kapni, ha közvetlenül terhelés után történik a mérés, bár ennek is megvan a maga szerepe, azonban ezt érdemes szakemberre bízni.

„A szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelésének egyik sarokpontja a korai felfedezés. Éppen ezért, ha tüneteket vagy a szokásostól eltérő vérnyomás- vagy pulzusértékeket tapasztalunk, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, feltenni a kérdéseinket, és elejét venni az esetlegesen súlyos állapotoknak” – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter kardiológus.

Forrás: Kardioközpont