Nézzünk magunkba: készen állunk az újabb babára? 2015-02-06 Babaváró, Blog 1 Kommentelés Megosztás: Tweet A kérdést természetesen senki sem válaszolhatja meg jobban, mint mi magunk – ám van itt néhány dolog, amit érdemes fontolóra vennie a szülőnek, ha újabb gyermeket tervez. Egy gyerek nem gyerek – tartja a mondás. Mégis, jó tanács azt javasolni: lassabban a testtel, amikor a következő babát tervezgetjük. A döntés nem kevés tervezést és erőfeszítést igényel a szülői részről, így például alaposan ki kell gondolni, mikor hagyjuk abba a védekezést, mennyi ideig szeretnénk még dolgozni, sőt, sajnos fontolóra kell venni azt is, mennyire engedhetjük meg magunknak a következő gyermeket. Sokan úgy gondolják, a második gyermek érkezését nehezebb eldönteni, mint az elsőét. Ilyenkor ugyanis már nem egy babáról beszélgetünk, hanem egy nagyobb családról. Minden egyes új gyermekkel változások jönnek az életünkbe: befolyással lesz az életmódunkra, az anyagi helyzetünkre, a munkánkra, a kapcsolatainkra és természetesen a többi gyermekünkre is. S ha belehallgatunk utcai beszélgetésekbe, arra is rájövünk, hogy a család bővítése bizony munkával jár – többel, mint amennyiről a mindennapjaink eddig szóltak. Mindenkinek megvan az elképzelése a tökéletes időzítésről, a tökéletes méretű családról. De az biztos, hogy meg kell néznünk az érem egyik és másik oldalát is, azaz, érdemes az alábbiakat átgondolnunk, mielőtt újabb gyermek vállalását tervezzük. 1.A megfelelő idő Vannak, akik úgy tartják, jobb, ha marad több év a gyermekek között, mert ilyen módon a csemetének lehetősége van több időt tölteni a szülővel. Megérti, sőt lehet is vele beszélni egy kistestvér érkezéséről. Mások azonban azt tartják célszerűnek, ha a lurkók között nincs sok korkülönbség – mert így sokáig lehetnek egymás játszópajtásai és a szülő sem fog élete hátralevő részében kicsi gyermekekkel foglalkozni. Néhány édesanya példája azt mutatja, hogy tulajdonképpen bármelyik megoldás beválhat: „Ha a gyerekek között 3- 3 és fél év van, egyikük már éppen túlvan a pelenkás korszakon, mire a másik születik. Vagyis az anya már éppen újra kellemesen álmodozhat arról, milyen lenne egy újabb kisbabát ringatni. A gyerekek egyértelműen más és más szociális- és fejlődési szakaszban vannak, nem igazán van köztük rivalizálás. Élvezik egymás társaságát.” „Az én első három lurkóm között 1 és fél év van, ami az elején bizony kemény időszakot jelentett, de számos szempontból remek volt így. Kiválóan elszórakoztatták egymást és nagyon közel is maradtak egymáshoz. A célom egy olyan kellemes, nagycsaládi légkört létrehozni, amilyen a miénk volt, én ugyanis egyik voltam édesanyámék 4 gyermeke közül.” „Első két gyermekem között 3 és fél év korkülönbség van. Így jelentős időt tölthettem az elsővel egyedül. Úgy gondolom, minél idősebb a gyermek, annál jobb, mivel egyre önállóbb, ráadásul mentálisan és érzelmileg is felfogja a testvére érkezését. Mivel jelenleg a harmadik babát várom, most is azt kívánom, bár lenne a középső és a harmadik között kicsit több év (nemcsak kettő), hiszen így a fizikai kihívás is nagyobb, két pelenkás gyerkőc lesz a házban egyszerre.” Mit mondanak a kutatások? Szakértők szerint, ha a testvérek közötti korkülönbségről van szó, a legjobb időpont a következő baba érkezésére, amikor az első még nincs egészen 1 éves, vagy 4 éves elmúlt. Az 1 év alatti lurkóknak még nincs meg az a kizárólagosság érzésük, hogy ők vannak egyedül és ez jó így; vagyis kevésbé hajlamosak neheztelni az új jövevényre. A 4 év feletti gyermekeknek pedig van idejük élvezni anya és apa figyelmét, ráadásul addigra már van egy kis saját életük is. Ami a baba egészségét illeti, 2-3 évet várni a következő terhesség előtt előnyös. Kutatások szerint ha 1 és fél éven belül újra teherbe esik az anya, nagy az esélye annak, hogy a második gyermek idő előtt szülessen, kevesebb súllyal, vagy az átlagosnál kisebb legyen a hónapok előrehaladásával is a méhben. Egy, a második gyerekekről szóló tanulmány azt mutatta, hogy egy – Kaliforniában – 10 éves periódus alatt született második babák körében háromszor nagyobb volt az autizmussal diagnosztizált gyerekek száma, ha az édesanya első terhessége után 1 éven belül ismét várandós lett. Az autizmus kockázata az első gyerek 1.szülinapja után némileg esett, de az esély így is kissé magasabb maradt azon babákra nézve, akik kevesebb, mint 3 évvel azután fogantak meg, hogy idősebb testvérük a világra jött. Tehát tovább várni, úgy tűnik, bölcsebb döntés. Az is kiderült ugyanakkor, hogy több mint 5 évet várni sem túl ideális a második gyermekre. Egyes tanulmányok szerint nagy az esélye az alacsony születési súlynak, a koraszülésnek és a baba kisebb méretének is, ha az édesanya 5 vagy ennél is több esztendőt vár, mielőtt újra terhes lesz. Mindez egyszerre zavarba ejtő lehet. A kutatók sem tudják biztosan, mi az oka annak, hogy ha az anya túl kevés, illetve túl sok évet vár a következő gyermekig, akkor megemelkednek bizonyos kockázatok, de tippjeik vannak. Az egyik ilyen, hogy az anya szervezetének időre van szüksége, hogy a vitaminokat, ásványi anyagokat „pótolja”, mielőtt ismét szül. Tehát, jó tanács, hogy ha újra gyermeket tervezünk, látogassuk meg orvosunkat és kapjuk meg a megfelelő gondozást, tanácsokat; folytassunk kiegyensúlyozott étrendet, hogy a szervezet olyan egészséges legyen, amennyire csak lehet. Mit kell még számításba vennünk? Persze, a tudomány nem szólhat bele valamennyi döntésünkbe, különösen, ha a szerelem és a vágy szerepet játszik abban. Tehát íme néhány dolog, amit még érdemes figyelembe venni. 1.Hogyan változtatja majd meg életünket még egy gyermek? Vajon megvan a kialakult rutin az első-, vagy korábbi gyermekekkel kapcsolatban? Elég jól felépített a „gyermekgondozási rendszer”? Eleget alszik mindenki a családban? Talán éppen elértünk arra a pontra, amikor már partnerünkkel ismét értékes időt tölthetünk együtt. Vagy visszamentünk dolgozni és kifejezetten élvezzük ezt. Ezek mind fontos kérdések ahhoz, hogy úgy döntsünk, ideje van a második babának. Egy újszülött ugyanis megint teljes embert kíván. Van erre most időnk, energiánk, türelmünk? Az első vagy a korábban született gyermekek fel vannak készülve arra, hogy megküzdjenek a ténnyel: van egy baba a házban? 2.Érdemes megfontolni az anyagi helyzetet is – noha a pénz természetesen nem minden. De annyi kell hogy legyen, hogy a gyermeket etessük, ruházzuk, egészségügyi kiadásokat fedezzünk belőle. Egy kis félretett pénz nem árt, mielőtt még egy babát vállalunk. Az anyának érdemes belegondolnia abba, mennyire lesz nehéz két- vagy három gyermek után munkát vállalnia, teljes- vagy akár fél munkaidőben. Vagy megengedheti-e a család, hogy hosszabb ideig egykeresős legyen? 3.Hány évesek vagyunk? Sajnos, számít a szülők kora, különösen a nőknél. Ha 38 esztendősen még két gyermeket szeretnénk, nyilván nincs meg a lehetőség, hogy legyen köztük 3-3 év. Ha 30 alatti az anyuka és nincs semmi olyan problémája, ami a fogantatást nehezítené, akkor lehet kissé rugalmasabb. Érdemes ezt a kérdést a partnerünkkel megvitatni – mindenkinek megvan az elképzelése arról, hány évesen szeretné már maga mögött tudni a gyermekvállalást. 4.Egyetértünk a babakérdésben? Előfordul, hogy az egyik fél kész egy új gyermek fogadására, a másik pedig nem. Nehéz mindig szinkronban lenni. Üljünk le és beszéljük meg a dolgot, kinek mi a véleménye. Lehet, hogy nem mindjárt oldjuk meg a helyzetet, de jobban értjük majd a másik álláspontját. Másokat is bevonhatunk, ha akarunk, akik talán jó tanácsokkal is szolgálhatnak. 5.Mit mond a szívünk? A gyermekvállalás olyan döntés, melyben a szív szava nagyon is sokat számít. Vagyis kövessük a sajátunkét! Ha szeretnénk még egy gyermeket és partnerünkkel (ha van) egyet is értünk ebben, akkor a legtöbb esetben nincs min gondolkodni: itt az idő… Forrás: Adrina – Napidoktor.hu Forrás: Egy válasz Margareta 2020-05-27 Ez egy elég lebeszélő cikkre sikerült. Jól gondoljuk meg, igazából sok hátrány érhet bennünket,csupa lemondás, probléma és veszély. A pozitívumokról elég kevés szó esik. “Másokat is bevonhatunk… akik talán jó tanácsokkal is szolgálhatnak” Mégis kire gondolt a szerző? Bevonni egy ilyen kérdésbe? Mégis kinek van köze hozzá?
Margareta 2020-05-27 Ez egy elég lebeszélő cikkre sikerült. Jól gondoljuk meg, igazából sok hátrány érhet bennünket,csupa lemondás, probléma és veszély. A pozitívumokról elég kevés szó esik. “Másokat is bevonhatunk… akik talán jó tanácsokkal is szolgálhatnak” Mégis kire gondolt a szerző? Bevonni egy ilyen kérdésbe? Mégis kinek van köze hozzá?