Teréz-szedés – sokfelé szüretkezdő nap

Kalendárium az év jeles napjaira – október 15. és 16.

“Szüretelnek, énekelnek,
láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró!
Musttal teli kiskancsó…szüretelni, jaj, de jó!”

Takács Gyula “Szüreti verse” régen jó okot adott arra, hogy az októberben befejeződő, gazdag termést adó betakarítási munkák után juhászmulatságokat, kukoricafosztást és szüreti bált rendezzenek a gazdák.

Sokfelé szüretkezdő nap volt a 16. században élt Szent Teréz emléknapja. A gazdag spanyol család gyermeke – szülei akarata ellenére – 18 évesen karmelita kolostorba vonult és 1562-ben IV. Pius pápa felhatalmazására a karmelita rend női ágának megformálásához fogott, majd a szigorú rendszabályok alapján működő első avilai kolostor főnöknője lett. Neve napja sokfelé szüretkezdő nap, mint a borvidékeken, ahol régebben ekkor kezdték a szőlő szedését, ahogy a régiek mondják, a “Teréz-szedést“.

makk

Hajdanán a parasztemberek életében, az egyes vidékeken fontos határnapnak számított Szent Gál emléknapja. Így a baranyaiaknak is, akik szerint a makk ekkorra érik be a tölgyesekben, ez pedig értékes takarmányt jelentett a sertés hizlalásban. Szent Gál napja a halászoknak is határnap, mert mielőtt a halak véglegesen a tavak és a folyók fövényébe ásnák magukat, a halászok még utoljára vízbe merítik hálójukat. Szent Gál ír apostol i. sz. 600 körül telepedett le a bodeni-tó partján, és a legendák szerint későbbi sírjánál sok csodás gyógyulás történt. Neve ma már nincsen divatban, de hajdani elterjedtségét bizonyítja többek között a Veszprém megyei Szentgál község neve is. Mint keresztnevet, a nyomdász reformátor, Huszár Gál őrizte meg számunkra. Emléknapjához időjárás jóslás is fűződik, valahogy így: “Ha megizzad a Szent Úr, s nem kell néki ködmön, Esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön!

Szerző: Szigethy Emma

Forrás: