Gondatlanságból elkövetett egészségvesztés 2010-08-13 Napi Hírek Megosztás: Tweet A magyar lakosság az egészségével meglehetősen későn kezd el foglalkozni és negatívabban is ítéli meg egészségi állapotát idősebb korban. Az életkor növekedésével arányosan már többet is teszünk életerőnk megóvása érdekében. Hatvan év felett már jobban odafigyelünk önmagunkra. Ötven és hatvan év között az egészségi állapot megítélése a magyar lakosság körében drasztikusan negatív irányba fordul. Míg negyven és ötven év között a magyar lakosság 52%-a véli úgy, hogy egészségi állapota megfelelő, addig az ötven és hatvan év közötti korosztálynak a 32%-a, hatvan év fellett pedig már csak 21% gondolja így. Ezzel párhuzamosan elmondható- a Gfk LHS HeathCare 1000 fős lakossági felmérése alapján-, hogy általában idősebb korban tudatosul az emberekben, hogy egészségük, illetve annak megóvása mekkora érték valójában. Ezzel a gondolattal a hatvan év felettiek 51%-a foglakozik, míg az ötven és hatvan év közöttiek alig több mint 40 százaléka, a negyven és ötven év közöttieknek csupán 38%-a. Különböző szűrővizsgálatok tekintetében is hasonló megállapítások tehetőek: a hatvan év felettiek több mint 65 százaléka véli úgy, hogy részt vesz a különböző, javasolt vizsgálatokon. ?A gyógyszerszedésről rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve elmondható, hogy a magyar lakosság jelentős része későn kezd el foglalkozni az egészségével, hiszen 60 éves kor felett ugrásszerűen megnő a gyógyszerszedők száma? ? mondta dr. Lantos Zoltán , a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. ?Az 50 és 60 év közöttiek mintegy 28 százaléka még nem szed semmilyen gyógyszert, a 60 év feletti magyar lakosságnak már csupán kevesebb, mint 8 százaléka az, akinek gyógyszerszedés nélkül telnek a napjai. A 60 év felettiek harmada 5 000 forintnál többet költ havonta gyógyszerre? ? fűzte hozzá. ?Ennek ellenére az 50 év felettiek háromnegyede még soha nem kérte orvosát arra, hogy olcsóbb gyógyszert írjon fel neki.? Ötven év felett a gyógyszerszedők mintegy 61 százaléka nem veszi be az előírt medicinát és ugyanennek a korosztálynak mintegy negyede csak minden második pirulát vesz be. Emellett mintegy 30 százalékuk szedi az előírtak minimum 80 százalékát. Mindez a kúra sikerességét is veszélyezteti. Paradox módon több páciens úgy ítéli meg, annak ellenére, hogy orvosát meglátogatta, pirulára még sincs szüksége, avagy nem az előírt dózisban. Forrás:
