Provokáló illatok? az illatallergia

Napjainkban a pollen-, élelmiszer- és gyógyszerallergia szinte megszokott betegségnek számít. A sok kozmetikumnak és parfünek köszönhetően, azonban megjelent az illatallergia is.

Vanília, pézsma, fahéj, rózsa, levendula: illatok, amelyek mindennapi életünk, környezetünk részei sok más társukkal együtt. Lehetnek kellemesek, bódítók, de lehetnek irritálók, taszítók is, sok más illatforrással együtt.

Az illatok alkalmazása, természetes és mesterséges léte, használatuk nem új, nem mai keletű, már négyezer évvel ezelőtt isteneknek szánt áldozat volt egy-egy illatfelhő. Később az arab világ gyarapította az “illatkészletet”, és mai modern világunkban szinte nélkülözhetetlen “luxuscikként” alkalmazzák a sokféle illattal “dúsított” kozmetikumokat.

Az illat áru lett, üzleti portéka. Bőrgyógyászok szerint nem csupán kedvelt divatcikkek velejárója, hanem bőrt károsító, irritáló anyag is. Nem véletlen, hogy a Magyar Dermatológiai Társulat nemrégiben megtartott tudományos kongresszusán egyre több szó esett az allergiás eredetű bőrbetegségek témakörében a különféle bőrtüneteket provokáló illatanyagokról.

Temesvári Erzsébet, a Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika professzora elmondja, hogy főként az utóbbi egy-két évtizedben kerültek az illatanyagok a bőrgyógyászok figyelmének központjába, mint úgynevezett kontakt allergének. Az allergia egyfajta túlérzékenység, az immunrendszer túlzott reakciója, amelyet sokféle anyag, környezeti ártalom kiválthat a pollenektől a fémeken át az élelmiszer- és gyógyszer-adalékanyagokig.

Az utóbbi időkben viszont előkelő helyre került e sorban a kozmetikai szerek széles körű terjedése révén az illatallergia – hangsúlyozza. Az illatok mindennapi életünk velejárói. Melyektől kell leginkább tartanunk és óvakodnunk? Egy kozmetikumban akár kétszáz féle illatanyag is előfordulhat, és a variációk száma több ezer is lehet. Előre megmondani szinte lehetetlen, hogy ki mire lesz érzékeny, kinél melyik okoz bőrelváltozást vagy esetleg súlyosabb tüneteket.

Az biztos, hogy a bőrallergiát kiváltó anyag közvetlen érintkezés, tehát kontakt úton hat, mégpedig igen gyorsan, legtöbbször perceken belül, néha késleltetve, több óra után. Leggyakoribb tünetei: bőrpír, viszkető érzés, kiszáradás, hányás, bőrberepedés, duzzadt piros foltok, súlyosabb esetben ödéma, ekcéma, asztmatikus fulladási roham is kísérheti. Ha meg tudjuk figyelni, hogy milyen provokáló illatanyag okozta a tüneteket, akkor a legegyszerűbb ezeket elkerülni, használatukat mellőzni.

Ha ez nem sikerül, akkor bőrgyógyászati tesztek segítségével kell “kiszűrni” az ártalmas illat- és vegyi anyagokat. Kik a veszélyeztetettek, vannak-e erre vonatkozó adatok? Általában a fehér bőrű, világos hajú emberek, a nők dominanciája egyértelműen kimutatható, hiszen kilencven százalékuk használ szinte naponta valamilyen kozmetikumot. A férfiaknak viszont csak hetven százaléka kerül rendszeresen kapcsolatba ilyen anyagokkal.

Általánosítani nem lehet, a legtöbb esetben az egyéni hajlam a meghatározó. A kozmetikai ipar gyors fejlődése, a kozmetikumok divatcikké válása révén egyre több a felhasznált illatanyag, adalék és konzerváló, valamint dúsító szer, amelyek közül bármelyik okozhat lokális, azaz kontakt bőrallergiát. A komponensek rendkívül sokfélék. Néhány példa: henna, lanolin, gyanta, formaldehid, vanília, fahéj, mentol, perubalzsam, tölgymoha, és a sokféle gyümölcs meg virágillat.

Forrás: