eHealth Week 2011: orvosok doktorok között

Az orvosok páciensekre fordított idejük közel felét adminisztrációra fordítják. Időt spórolni csak a korszerű információtechnológia segítségével lehet. A válaszokat az eHealth Week 2011 rendezvényén keresik a szakemberek.

Az egészségügyi szakemberek pácienseikre fordítható idejük 30-50 százalékát töltik adminisztrációs feladattal. A konkrét betegellátásra időt spórolni csak a korszerű információtechnológia segítségével lehet, amennyiben az eljut a legkisebb orvosi rendelőbe is. Hogyan? Európa e-egészségügyi elitje Budapestre érkezik, hogy a világ orvosai egymástól szerezzenek kézzelfogható tapasztalatokat és alkalmazható megoldásokat.

Az elöregedő társadalommal járó nagy számú krónikus betegek, korszerű, de drága orvosi kezelések és tájékozott, elvárásokkal rendelkező páciensek jellemzik ma a magyar egészségügyet, amely ezzel párhuzamosan a szakember- és pénzhiánnyal küzd. Korszerű információtechnológia, hiteles nyilvántartások, térinformatikai elemzések és távgyógyászati megoldások alkalmazása nélkül idővel összeomlik az ellátórendszer.

Problémáinkkal nem csak mi vagyunk egyedül.,Soros EU-elnökségünknek köszönhetően idén Budapest ad otthont Európa legnagyobb e-egészségügyi rendezvényének a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága, az Európai Bizottság és a HIMSS (Healthcare Information Management Systems Society) együttműködésében 2011. május 10-12. között.

H. Stephen Liebert, a HIMSS elnökét kérdeztük arról, mit is jelent ez:

A konferenciasorozat eredményeként milyen kézzelfogható eredményt tapasztalhatnak a Napidoktor.hu olvasói, amikor igénybe vesznek egy egészségügyi szolgáltatást, amely mögött kellően megfelelő informatikai rendszer húzódik?

– A kézzel fogható eredményekre a legjobb példa az az elszigeteltség, amelyen nagyon sok ország keresztülment politikai vagy gazdasági okok miatt, hiszen egy ilyen konferencia pontosan az elszigeteltséget teremtő falakat bontja le, együvé hozva a résztvevőket, és teret adva azoknak az új ötleteknek, gondolatoknak, megoldásoknak, amelyek egyébként nem válnának közkinccsé.

A nemzetközi tapasztalatok alapján mennyi esélye van, hogy a mi orvosaink is ellátogatnak erre a konferenciára, bele tudnak-e folyni a mérnökök és informatikusok párbeszédébe?

– Az összes konferenciánkra igaz, hogy a végfelhasználóknak szól. Nem a mérnöki oldalt domborítja ki, nem a technikai aspektust veszi górcső alá elsősorban, hanem azt, hogyan is lehet használni ezeket a megoldásokat. Akik itt előadnak, azok orvosok, nővérek, egészségügyi igazgatásában dolgozók, és nem mérnökök vagy informatikusok.

Mit kaphat itt egy orvos?

– Egy orvos úgy távozik konferenciánkról, hogy megismerhette és megtanulhatta, melyek azok a bevált gyakorlatok, amelyeket más országokban alkalmaznak a fejlett informatikai eszközök segítségével – ezek ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy jó betegellátást tudjanak nyújtani, sokat segítenek a diagnózis felállításában, az azzal kapcsolatos döntéshozatalban, és nem utolsó sorban a betegadatok elektronikus nyilvántartásban.

Ezek a megoldások és rendszerek mennyire állnak közel a magyar helyzethez?

– Az a lényeg ebben az egész rendezvénysorozatban, hogy itt nem csak drága megoldásokról beszélünk, amelyeket csak gazdag országok engedhetnek meg magunknak. Ez a konferencia kis és nagy országokat, illetve az egészségügy mindenféle szereplőit együvé hozza, ily módon mindenféle megoldás az asztalra kerülhet.

A konferencia csupán azért van Magyarországon, mert mi vagyunk a soros elnökök, vagy van országunknak létjogosultsága arra is, hogy odaüljön ehhez az asztalhoz, és le is tehessen valamit?

– Két válasz van, egyrészt azért vagyunk itt, mert itt van az elnökség, de Magyarországnak igenis van létjogosultsága az eHealthWeeken. Azok a problémák, amelyek itt vannak és azok a megoldások, amelyeket itt találnak ki, jelen vannak nem csak egész Európában, de az egész világon is.

Ilyen konferenciát szervezek világszerte, és valóban azok a kérdések, amelyek felmerülnek, mint például a költség, a minőség, a rendelkezésre állás, a képzett szakemberek és szakdolgozók, pontosan ugyanazok, amelyeket az Egyesült Államokban is feltesznek.

Lehet tanulni a magyar egészségügyből is?

– A gazdag országok sokkal több hibát követnek el, mert sok pénzük van, és nem olyan körültekintőek, mint a szegényebbek…

Tény, 2025-re az európai népesség több mint 30 százaléka betölti, vagy meghaladja a 65. életévét. A krónikus betegek száma megduplázódik, a cukorbetegeké akár megháromszorozódhat, és bizony nem áll majd rendelkezésre elegendő orvos és ápoló, hogy megbirkózzanak ezzel a megnövekedett teherrel. Egy biztos: az ellátás minőségét, a betegbiztonságot javítani, a kezelések hatékonyságát és gazdaságosságát növelni kell, amelyekhez nélkülözhetetlenek az IT alapú megoldások alkalmazása és a tapasztalatok megosztása. Még időben vagyunk.

Forrás: